E galaxisközi gáz-, vagy plazmafelhő nyomásváltozása az, amelyet a NASA tudósai most egy friss technológia segítségével szonifikáltak, vagyis hanggá alakítottak, mondta a Klubrádiónak adott interjújában Kiss László csillagász, A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Így színes ábrák, vagy grafikonok helyett, gyakorlatilag hang segítségével ábrázolták az adathalmazt egy algoritmus segítségével, ez azonban nem azt jelenti, hogy ez egy ténylegesen létező hangjelenség az űrben, hangsúlyozta a szakértő.
A Perseus galaxishalmaz esetében egy nagy tömegű fekete lyuk, amely a kilövellő gáz sugarával megkavarta a környezetét így képződött az a hangterjedésre hasonlító jelenség.
Kiss László a sötét anyagról és a sötét energiáról is beszélt. A kilencvenes évek csillagászati technikai fejlődése (Hubble Űrtávcső, egyre nagyobb földi teleszkópok) egyre jobb és jobb minőségű észleléseket eredményezett, melyek aztán 1998-ban az addigi kozmológiát alapjaiban megrengető felismeréshez vezettek: az Univerzum gyorsulva tágul. Ez a tágulás az ősrobbanás óta nem állt meg, nem is lassult, hanem folyamatosan gyorsul, ezt két amerikai és egy ausztrál kutató távoli csillagrobbanások vizsgálata során fedezte fel, amiért 2011-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták őket.
A gyorsuló tágulás motorjának az úgynevezett sötét energiát gondolják, amelyről azonban szinte semmit nem tudunk. Létét sokan kétségbe is vonják, természete a modern fizika egyik legnagyobb rejtélye.
Az általunk ismert anyag, amelyből a mi világunk is felépül csupán az univerzum 5 százalékát teszi ki. 27 százalék, aminek nem tudjuk az összetételét, de hatásai alapján tudjuk, hogy van gravitációs hatása, ezt hívjuk sötét anyagnak.
A maradék 68 százalékról semmit sem tudunk, azon kívül, hogy hatása ellentétes a gravitációval, és ennek megfelelően gyorsítja az univerzum tágulását. Ezt sötét energiának hívjuk, mondta a csillagász.
Korábban már írtunk róla, hogy egy új tanulmány kapcsán csillagászok egy nagyobb nemzetközi csoportja azt vizsgálta, hogy a galaxisok magjában lévő fekete lyukak hogy fejlődnek, hogy változik azok tömege. A megfigyelés során a csillagászati adatok arra utaltak, hogy a fekete lyukak tömege idővel nő. Ennek egyik magyarázata lehet az, hogy ezek a kozmikus objektumok sötét energiából állnak, így tömegük az energia folyamatos tágulása miatt növekszik, ilyen formán akár a sötét energia forrásának is tekinthetjük őket. Ha ez így van, az egész világegyetem tágulásáért a fekete lyukak lehetnek a felelősek, amely elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a köztudatban éppen hogy mindent elnyelő végtelen örvényként vannak jelen. Kiss László hangsúlyozta, ez egyelőre csak elmélet, azonban amennyiben igazolást nyer, szinte biztos, hogy Nobel-díjra érdemes felfedezés lesz.
(Borítókép: Getty Images/Science Photo Library - MARK GARLICK)