A tesztet az új-mexikói Spaceport America űrközpontban hajtották végre, és bebizonyosodott, hogy a hajtómű valós repülési körülmények között is megbízhatóan működik – írja az Interesting Engineering. A hajtómű segítségével a jövő repülőgépei közvetlenül hagyományos kifutópályákról indulva is elérhetik a 4–6 Mach-os sebességet (azaz körülbelül 4900–7400 km/h-t) – eddig ugyanis a hiperszonikus sebesség elérése általában nem közvetlenül a felszállópályáról történt, hanem több lépcsős vagy segédhajtóműves indítással.

Bár az RDRE technológiát már az 1980-as évek óta fejlesztik, ez volt az első ismert alkalom, hogy sikeresen alkalmazták repülés közben. A hajtómű kisebb méretű és hatékonyabb, mint a hagyományos rakéták, ezért védelmi és kereskedelmi célokra egyaránt ígéretes. A Venus Aerospace RDRE-jét úgy tervezték, hogy együttműködjön a VDR2 típusú ramjet hajtóművel, így egy olyan integrált meghajtórendszer építhető, amely lehetővé teszi a kifutópályáról történő felszállást és a hiperszonikus sebességű utazás közötti zökkenőmentes átmenetet – mindezt rakétahajtómű nélkül.

„Ez az a pillanat, amelyért öt éve dolgozunk” – nyilatkozta Sassie Duggleby, a cég vezérigazgatója és társalapítója. „Bebizonyítottuk, hogy ez a technológia nemcsak a laborban, hanem a levegőben is működik.”

A Venus hosszú távú célja a Stargazer M4 nevű, újrafelhasználható, hiperszonikus utasszállító repülőgép megalkotása, amely képes elérni a 4 Mach sebességet, és ezzel kevesebb mint két óra alatt tenné meg a Los Angeles–Tokió távolságot.

A Venus csak egyike azon feltörekvő amerikai cégeknek, amelyek a hiperszonikus technológiai fejlődés motorjai. Más hasonló projektek közé tartozik például az Anduril Industries fejlesztése is, amely a haditengerészet számára tesztelt egy hiperszonikus szilárd hajtóanyagú rakétamotort, 5–7 Mach közötti célsebességgel. A korábbi SpaceX mérnökök által alapított Castelion pedig egy alacsony költségű hiperszonikus csapásmérő fegyver fejlesztésén dolgozik, amelyhez már 100 millió dolláros finanszírozást is sikerült megszereznie.

Eközben az Ursa Major Hadley hajtóműve szintén elérte a hiperszonikus sebességet a tesztek során, míg új, Draper névre keresztelt hajtóművüket már a légköri és űrbeli küldetésekre is tervezik. A georgiai székhelyű Hermeus vállalat a Quarterhorse és Halcyon típusú repülőgépein dolgozik, amelyek célja az 5 Mach-os sebesség elérése – a London–New York útvonal így akár 90 percre is rövidülhet. Szintén a hiperszonikus fejlesztések támogatására a Pentagon 1,45 milliárd dolláros szerződést kötött a Kratos Defense nevű céggel. Az Erinyes kísérleti járművük már túllépte az 5 Mach-os sebességet, és jelenleg egy alacsony költségű hiperszonikus drónon dolgoznak.

(Kép: Venus Aerospace)