A Franciaországban felfedezett, megkövesedett neandervölgyi csontváz (homo sapiens neanderthalensis), amelyet “Thorinnak” neveztek el, egy elszigetelt neandervölgyi populáció tagja lehetett, amely közel 100 ezer évvel ezelőtt vált el a többi csoporttól. Ez az egyedülálló lelet rávilágít a neandervölgyiek sokszínűségére, amely hasonló változatosságot mutat, mint amit a modern embernél is megfigyelhetünk.

A Rhône-völgyben 2015-ben előkerült maradványokról eleinte azt hitték, hogy a Homo sapiens sapiens egyik korai egyedét fedezték fel, akik ezen a területen éltek. További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy Thorin maradványai 40 ezer - 45 ezer évvel ezelőttre tehetők. A genetikai elemzéssel viszont fordult a kocka – ez alapján ugyanis Thorin genomja közelebbi rokonságban áll a 100 ezer évvel ezelőtt élt korai neandervölgyiekkel, ami arra utal, hogy ez a barlangi populáció legalább 50 ezer éve szigetelődött el a többi csoporttól.

A “Thorin” nevet J.R.R. Tolkien A hobbit című művének egyik szereplője, Tölgypajzsos Thorin után választották, mivel egy leszármazási vonal végét jelképezi – magyarázta Ludovic Slimak, a Toulouse-i Egyetem paleoantropológusa az IFLScience cikkében:

“A neandervölgyi Thorin egyben egy leszármazási vonal vége. Egy út vége az emberré válás felé vezető úton.”

Slimak hozzátette azt is, hogy Thorin felfedezése átformálja a neandervölgyiek kihalásáról alkotott eddigi elképzeléseinket.

Feltűnő ugyanis a különbség Thorin populációja és más késői neandervölgyiek között. Martin Sikora, a Koppenhágai Egyetem kutatója szerint a genetikai eltérés Thorin és kortársai között összemérhető a modern emberek sokféleségével, amely az Afrikából való kivándorlás után alakult ki. Ez a sokféleség különösen figyelemre méltó, ha azt nézzük, hogy más neandervölgyi csoportok viszonylag közel éltek hozzájuk, mégis alig, vagy egyáltalán nem érintkeztek Thorin csoportjával.

A Thorin csontjaiból végzett izotópelemzések azt is megerősítették, hogy hideg, jégkorszaki éghajlat alatt élt, ami hasonlít a késő neandervölgyiek életkörülményeihez. Mégis, Thorin csoportja teljesen elszigetelten élt, és soha nem keveredett más neandervölgyi populációkkal. Slimak szerint a neandervölgyiek másként szemlélték a világot, mint a Homo sapiens sapiens tagjai, ami magyarázatul szolgálhat arra a számunkra különösnek tűnő fejleményre, hogyan élhetett egymás mellett két populáció 50 ezer éven keresztül anélkül, hogy érintkeztek volna egymással.

(Kép: Thorin felfedezése a Grotte Mandrin barlangban, a franciaországi Rhône-völgyben, forrás:Ludovic Slimak)