Az Európai Parlament valamint az Európai Tanács március 15-én döntött az úgynevezett Secure Connectivity Programme létrehozásáról, amelynek célja, hogy egy, a Starlinkhez hasonló internetes műholdrendszer kiépítésével növelje az EU kommunikációs szolgáltatásainak függetlenségét és biztonságosságát. Az IRIS² néven megvalósuló rendszer a javaslatot előterjesztő Európai Bizottság közleménye szerint már jövőre megkezdheti a működését, a teljes kapacitását pedig várhatóan 2027-ben fogja elérni.

A projekt kivitelezésével egy, az Európa legnagyobb űripari és telekommunikációs vállalataiból álló konzorciumot bíztak meg, amelynek működését az Airbus hadiipari és űripari részlege, az Airbus Defence and Space, valamint az Eutelsat, a Hispadat, a SES és a Thales Alenia Space irányítja, és többek között olyan vállalatokat fog össze, mint a Deutsche Telekom, az Orange, az OHB, a Telespazio, a Thales és a Hisdesat. Az Airbus erről szóló közleménye kiemeli, hogy a projektben a jövőben aktív szerepet kapnak majd a kisebb startupok és KKV-k is, akiknek a részvételét kifejezetten ösztönzi az Európai Unió.

A közlemény szerint az IRIS² egyértelműen az EU jövőbeli űrporgramjainak a zászlóshajója lesz, amely kettős célt szolgál: egy független, biztonságos és reziliens hálózattal biztosítani az európai kormányok számára a szolgáltatások zavartalan működését, emellett kommercionálisan, a SpaceX Starlink-rendszeréhez hasonló, nagy sávszélességű internetszolgáltatást biztosítani a felhasználók számára ott, ahol egyébként nem áll rendelkezésre a szélessávú internet.

Az Európai Bizottság indoklásában kiemeli, hogy a növekvő kiberbiztonsági kihívások minden eddiginél fontosabbá teszik az EU kormányai számára a műholdas kommunikációs képességek minőségi és mennyiségi fejlesztését, ezzel együtt pedig az IRIS² véleményük szerint az európai gazdaságot is versenyképesebbé fogja tenni, és segíti a társadalmi fejlődést is. A műholdas rendszer olyan területeken hozhat majd komoly előrelépést, mint a határellenőrzés, a krízismenedzsment valamint a kulcsfontosságú infrastruktúrák védelme és egymással való összekapcsolása.

A Starlinkkel kapcsolatos további hasonlóság, hogy az IRIS² műholdjai több, egymástól eltérő magasságú pályán fognak keringeni, így az alacsony Föld körüli pálya mellett a közepes Föld körüli pályán valamint geoszinkron pályán keringő műholdak is a rendszer részét fogják képezni. Az Európai Bizottság szerint ennek is köszönhető, hogy a rendszer skálázható lesz a felhasználói igények szerint, emellett telepített és mobil vevőállomásokkal is használható lesz. Ami egyelőre nem derült ki, hogy az IRIS² hány műholdból fog állni, bár a 2027-es céldátum alapján az biztosra vehető, hogy az EU rendszere nem számlál majd annyi műholdat, mint amennyivel a SpaceX tervez. A Wikipedia legfrissebb adatai szerint a Starlink jelenleg nagyjából 4000 műholdat tartalmaz, ám mivel a SpaceX a projekt kezdetekor 42 ezer műholddal számolt, így biztosra vehető, hogy ez a szám még jelentősen emelkedni fog.

Starlink: a Mars-utazás kulcsa vagy Elon Musk legnagyobb tévedése? A SpaceX a 2020-as évek végéig 42 ezer alacsonyan keringő műholddal burkolná be a Földet, amely a világ minden pontján nagy sebességű internetet biztosítana. De mennyire lehet reális ez a cél?

A kérdéssel megkerestük az Európai Bizottságot valamint az Airbust is, de egyelőre ők sem tudtak válaszolni arra, hogy hány műholdból fog állni az IRIS². Sonya Gospodinova, az Európai Bizottság szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy mivel a szükséges műholdak száma teljes mértékben azok architektúrájától függ, ezért azt, hogy hány műholdra lesz szükség, csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása után tudják majd megbecsülni. Az Európai Bizottság közleménye ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az infrastruktúrát eleve úgy tervezik, hogy az megfeleljen a magas kiberbiztonsági elvárásoknak, emellett az Európai Kvantumkommunikációs Infrastruktúra (EuroQCI) által lehetővé tett kvantumtitkosítás is biztosítja, hogy a rendszer "egyedülálló biztonsági szintet biztosít a felhasználók számára".

Nem kaptunk pontos számokat az Airbus Space and Defence-től sem, amelynek szóvivője, Beatriz Lozano Méndez úgy nyilatkozott, hogy egyelőre még várnak arra, hogy az Európai Bizottság meghatározza a pontos követelményeket, ezzel együtt arra számítanak, hogy a rendszert gyorsan ki fogják tudni építeni. "Úgy véljük, hogy a szolgáltatások gyorsan bevethetőek lesznek a meglévő műholdas és földi eszközöknek köszönhetően, már azelőtt, hogy újonnan épített műholdakat is csatlakoztatnánk hozzá" - írta.

(Borítókép: Getty Images)