Ismeretlen, ősi galaxis maradványát fedezték fel, amit hajdanán a Tejútrendszer zabált fel

2022 / 02 / 20 / Felkai Ádám
Ismeretlen, ősi galaxis maradványát fedezték fel, amit hajdanán a Tejútrendszer zabált fel
Úgy tűnik, a galaxisunkba több másik galaxis olvadt bele, mint azt korábban gondolták.

A Gaia űrszonda egy ősi kozmikus ütközés maradványait fedezte fel a Tejútrendszerünkben, felfedve egy, a Tejútrendszer által elnyelt, korábban ismeretlen galaxist, amit a kutatók Pontusnak neveztek el. A Pontus szerencsétlenségére túl közel merészkedett a Tejúthoz, és ezzel bekerült a galaxisunk gravitációjába körülbelül 8-10 milliárd évvel ezelőtt – áll a Gaiát üzemeltető Európai Űrügynökség csütörtöki (február 17-i) közleményében.

A galaxisunk, a Tejútrendszer körülbelül 12 milliárd évvel ezelőtt kezdett kialakulni. Azóta tömege és mérete egyaránt növekszik a más galaxisokkal történő egyesülések sorozata révén. Ez a folyamat azonban még nem fejeződött be, és az ESA Gaia űrszondájának adatai alapján a csillagászok azt is megfigyelhetik, hogy mindez miként zajlik. A hasonló vizsgálódás pedig lehetővé teszi a galaxisunk történetének rekonstruálását, felfedve a kisebb galaxisok „családfáját”, amelyek hozzájárultak a Tejút mai formájának az elnyeréséhez. A mostani vizsgálat a Gaia korai harmadik adatközlésére (EDR3) alapszik, és a kutatók az adatok közt a sajátunkkal egyesülő kisebb galaxisok maradványait keresték. Ezek a Tejútrendszer úgynevezett halójában találhatók – ez utóbbi veszi körül a fiatalabb csillagok korongját és az idősebb csillagok gömbhalmazait is, amelyek a Tejútrendszer világosabb részeit alkotják. A Tejútrendszer ugyanis három főbb részből áll: mag, korong és végül az említett halo – a halo esetén pedig már rendkívül kicsi a csillagsűrűség.


Így látja a Gaia a Tejútat. A négyzetek a gömbhalmazok, a háromszögek a szatellitgalaxisok elhelyezkedését, a kis pontok pedig a csillagfolyamokat jelölik. A lila színű pontok és négyzetek olyan objektumok, amelyek a Pontus egyesülő galaxis révén kerültek be a Tejútba. (Forrás: ESA/Gaia/DPAC, CC BY-SA 3.0 IGO)

Mindez szép és jó, de nyilván mindenki a „vérengzésre” kíváncsi, tehát miként fest, amikor a Tejútrendszer felzabál egy másik galaxist? Amikor egy idegen galaxis túl közel kerül hozzánk, akkor a gravitációs erők egyszerűen széthúzzák azt. Amennyiben ez a folyamat lassan megy végbe, úgy az egyesülő galaxis csillagai hatalmas csillagfolyamot alkotnak, amely könnyen felismerhető. Ha viszont a folyamat gyors, akkor az egyesülő galaxis csillagai jobban szétszóródnak, és ezért az egykori galaxis nehezebben lesz beazonosítható. Szerencsére a galaxisok nem kizárólag önálló csillagokból épülnek fel, hanem körülvehetik őket kisebb szatellitgalaxisok, valamint a Tejútrendszeréhez hasonló csillagok gömbhalmazai is. A Gaia adatai közt pedig épp ezért ezek után nyomoztak a tudósok.

A kutatók a Tejútrendszer 170 gömbhalmazát, 41 csillagfolyamát és 46 szatellitgalaxisát tanulmányozták, és ezek energiája és lendületének kiszámítása során kiderült, hogy a szóban forgó objektumegyüttesek negyede 6 különálló csoportba sorolható. Magyarán ez 6 korábbi, „galaktikus ütközés” lehetőségét vetette fel (egyébként az adatok alapján nem kizárható egy 7. hasonló esemény sem). Ezekből 5-öt, tehát 5 olyan galaxist, amit a Tejútrendszer bekebelezett, már korábban is ismertek – ezek: Sagittarius, Cetus, Gaia-Sausage/Enceladus, LMS-1/Wukong és Arjuna/Sequoia/I'itoi néven ismertek. A hatodik azonban a mostani bejelentés apropója – egy eddig ismeretlen ősi galaxis nyoma a Tejúton belül. Ezt az egykori galaxist a kutatók Pontusnak keresztelték, mivel a görög mitológiában Pontus Gaia, a Föld istennőjének volt az egyik gyermeke – ezzel is utaltak arra, hogy az eddig ismeretlen galaxist a Gaia adatai alapján azonosították. A becslések szerint a Tejútrendszer a Pontust 8-10 milliárd éve falhatta fel, ami egyébként az az időintervallum, amikor a másik – eddig tehát ismert – 5 fúziós eseményből 4-re szintén sor került. A 6. esemény, a Sagittarius elnyelése viszont újabb keletű – ez valamikor az elmúlt 5-6 milliárd évben történhetett, és ennek megfelelően a Sagittarius relatíve intakt maradt.

(A cikkhez használt kép illusztráció, azon nem a Tejútrendszer látható, valamint két galaxis együttállását mutatja, nem ütközést, forrása: Flickr/European Space Agency)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.