25 ország 30 eset

Az angol lap állítása szerint, a Facebook szelektíven, több alkalommal  megengedte politikai vezetőknek hogy platformja segítségével megtévesszék a nyilvánosságot, zaklassák az ellenfeleiket, és tették mindezt annak ellenére, hogy voltak, akik a jogsértések bizonyítékait eléjük tárták.

A The Guardian birtokába jutott belső dokumentáció szerint a Facebooknak 25 országban több mint 30 ilyen esetről volt tudomása, és ezeket a tevékenységeket saját munkatársai is észlelték.

A vizsgálat eredményei szerint “a Facebook a kis és nem nyugati országokban hagyta, hogy jelentős visszaélések folyjanak a platformon, miközben prioritást adott a média figyelmét felkeltő, illetve az Egyesült Államokat és más gazdag országokat érintő visszaélések kezelésének”.

Az Egyesült Államokat, Tajvant, Dél-Koreát és Lengyelországot érintő politikai manipulációkra gyorsan reagáltak, és lassan vagy egyáltalán nem reagáltak Afganisztán, Irak, Mongólia, Mexikó és Latin-Amerika nagy részének országainak esetében.

"Nagyon sok olyan károkozás történik a Facebookon, melyre nem reagálnak, mert ez jár semmiféle PR-kockázattal a Facebookra nézve. Ezek költségeit nem a Facebook viseli. Ezt a tágabb értelemben vett világ egésze viseli” - ​​mondta el Sophie Zhang, a Facebook volt adatkutatója, a vállalat Integrity nevű szervezetének volt munkatársa, mely a nem megengedett viselkedések visszaszorításával foglalkozik. 

Ígéret szép szó

A Facebook a 2016-os amerikai választások után ígéretet tett a platformon megjelenő, államilag támogatott politikai manipulációs kampányok megakadályozására. 

A The Guardian állítása szerint a vállalat többszörösen elmulasztotta betartani ezt az ígéretet, és időben intézkedni, amikor bizonyítékot találtak rá, hogy nagy arányú politikai manipuláció zajlik az orruk előtt.

Zhangot - akit talán nevezhetünk whistleblowernek - 2020 szeptemberében gyenge teljesítményre hivatkozva bocsátották el, mire ő utolsó munkanapján egy 7800 szóból álló memorandumot tett közzé. E szerint:

„Bizonyítékokat találtam külföldi külügyminisztériumok többszörös kísérleteire, melyekkel nagy mértékben visszaéltek a platformunkkal saját állampolgárságuk megtévesztése érdekében. Tudom, hogy mostanra vér tapad az én kezeimhez is" A memorandumot elsőként tavaly szeptemberben közölte a BuzzFeed News .

Zhang szerint: "A Facebooknak nincs motivációja, hogy kezelje ezt a helyzetet, kivéve azt a félelmet, hogy valaki kiszivárogtathatja a dolgot, és nagy felháborodást okozhat, és én épp ezt teszem.”

A Facebook is megszólalt

Liz Bourgeois, a Facebook szóvivője így reagált erre: „Alapvetően nem értünk egyet azzal, ahogy Zhang asszony jellemezte a visszaélések felszámolása érdekében bevezetett prioritásainkat, és erőfeszítéseinket. Agresszíven nyomozunk a visszaélések után az egész világon, és külön erre a munkára összpontosító speciális csapataink vannak. Ennek eredményeként több mint 100 összehangolt, nem megfelelő magatartást mutató hálózatot szüntettünk már meg. Ezek körülbelül fele olyan hazai hálózat volt, melyek a világ másik országaiban működtek, beleértve Latin-Amerikát, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, valamint az Ázsiai-csendes-óceáni térséget."

Az interakció ereje

A Facebooknak algoritmusai és funkciói manipulálhatók, ennek eredményeképp hamis “interakció”, (angolul engagement) értékek jönnek létre, (ez főképp lájkok, kommentek, megosztások és emoji formájában jelentkezik) hamis vagy feltört Facebook-fiókok használatán keresztül. 

A manipulált interakció-érték a közvéleményt és a Facebook algoritmusait is befolyásolja, ami akár milliós elérést is eredményezhet egy olyan posztnak, amit máskülönben - a manipuláció nélkül - szinte meg sem jelenített volna sehol az oldal. 

Példák hosszú sora

Zhang a hamis interakciók felszámolásával foglalkozó csapatban dolgozott, és számos ilyen esetet találtak. Az egyik ilyen Juan Orlando Hernándezt, Honduras elnökét érintette, Zhangék bizonyítékokat találtak rá, hogy az elnök munkatársai közvetlenül felelősek oldalának több százezer hamis lájkjáért, több száz másik oldalt (dummy pages) használva fel arra, hogy hamis lájkokat helyezzenek el Hernández bejegyzésein.

Az ilyen típusú hamis interakciókat Zhang „oldalvisszaélésnek” (page abuse) hívja. Ez a Facebook irányelvein tátongó kiskapu lehetővé teszi hogy az oldalak (page) jogosultságai sok tekintetben megegyezzenek a szigorúbban kezelt fiókokéval, lehet velük lájkolni, megosztani és kommentelni is. 

A kiskapu ma is nyitva van, és a The Guardian szerint számos helyen, például Azerbajdzsánban most is használják hasonló visszaélésekhez.

CIB elit-csapat

A Facebook coordinated inauthentic behaviornek (CIB) hívja a kampányszerű visszaéléseket, és egy elit nyomozócsapattal küzd ellenük. Az eredményeket havi jelentésekben teszik közzé eltávolítva a hamis fiókokat és oldalakat.

A mostani botrány apropója, hogy a belső fenyegetés-elhárítás divízió - és számos Facebook-menedzser és vezető - elmulasztották felderíteni az említett hondurasi vagy azerbajdzsáni visszaéléseket, a bizonyítékok ellenére. Zhang több felsővezetőt is tájékoztatott az ügyekről, így Guy Rosent, az Integrity alelnökét; Katie Harbath-t, a Global elections divízió korábbi közpolitikai igazgatóját; Samidh Chakrabartit, a civic integrity vezetőjét; és David Agranovich-ot, a global threat disruption vezetőjét.

Zhang számos további ügyet jelentett, nyomozásra ajánlva őket a Facebook feladatkezelő rendszerében, a Threat Intelligence Teamnek (fenyegetésekkel foglalkozó hírszerző csapat) a politikai beszédet torzító hamis fiókok vagy oldalak hálózatairól. Az érintett országok között szerepelt: Albánia, Mexikó, Argentína, Olaszország, a Fülöp-szigetek, Afganisztán, Dél-Korea, Bolívia, Ecuador, Irak, Tunézia, Törökország, Tajvan, Paraguay, El Salvador, India, a Dominikai Köztársaság, Indonézia, Ukrajna, Lengyelország és Mongólia.

Ahány ország, annyi mérce

A feltárt esetek közül Dél-Koreában, Tajvanon, Ukrajnában, Olaszországban és Lengyelországban a Facebook gyorsan lépett, legtöbbször eltávolítva a hamis fiókokat. Egy Fülöp-szigeteki ügyben hónapokig nem történt semmi, de a Donald Trump oldalának manipulálására irányuló jelentéktelen mennyiségű hamis interakciót azonnal eltávolították.

Több esetben a Facebook nem tett semmilyen lépést. Albánia, Bolívia, Tunézia, Irak és Mongólia politikai manipulációs hálózataihoz hozzá sem nyúltak.

„Tegyük fel, hogy amikor sikeresen kiraboltál egy bankot, az a büntetés, hogy elkobozzák a bankrabláshoz használt eszközeidet, és egy újságban nyilvános közleményt publikálnak: Elkaptuk ezt a személyt, aki kirabolt egy bankot. Nem kellene ilyesmit tennie. Lényegében ez folyik a Facebookon. Az történik, hogy több ország elnöke úgy döntött, hogy ez a kockázat még vállalható ahhoz, hogy továbbra is részt vegyenek benne” - vázolta a történteket Zhang.

(Forrás: The Guardian Fotó: Anthony Quintano/Wikimedia Commons)

Ez is érdekelhet:

Egy komplett szigetállam készül blokkolni a Facebookot A Salamon-szigetek egy több száz egyéni szigetből álló ország a Csendes-óceán déli részén, és a kormánya azt tervezi, hogy ideiglenesen, de teljesen betiltják a Facebookot. Manasseh Sogavare miniszterelnök szerint a tilalom célja az online zaklatás és rágalmazás visszaszorítása.

A Facebook fizetni fog hangfelvételeinkért az USA-ban - miután tavaly lebukott a rögzítésükkel A Facebook pénzt kínál majd néhány felhasználónak a hangfelvételeikért, melyeket a beszédfelismerő technológia fejlesztésének elősegítésére használnak fel - jelentette be a cég február végén.

Hatalmas, új adatszivárgás - 267 millió név és telefonszám került ki Facebook profilokból A Facebook története adatkezelési, adatszivárgási, visszaélési botrányok története. Mivel az utolsó már két hete volt, megjött a legfrissebb.