Hímivarsejt és petesejt nélkül hoztak létre mesterségesen emberi embriót a kutatók. A kísérlet még nem került publikálásra, csak egy konferencián mutatta ezt be a vezető tudós, és mint kiderült, az így kinyert információkkal nem csak egy sor genetikai betegséget lehetne tanulmányozni, de a visszatérő vetélés okait is fel lehetne tárni.

Közben azonban hiányzik a törvényi háttér a hasonló kísérletekhez, és mindez komoly etikai aggályokat is felvet. A kutatók épp ezért jelenleg önként szabályozzák a területet, ám az is kérdéses, hogy ezekből a mesterséges embriókból egyáltalán kifejlődhetne-e egy ember.

A tudósok mindössze őssejtek felhasználásával szintetikus emberi embriókat hoztak létre, vagyis mindehhez nem volt szükség petesejtekre vagy spermiumokra – számol be róla a The Guardian. Ezek a modellembriók az emberi fejlődés korai szakaszait idézik, és értékes betekintést nyújthatnak a genetikai rendellenességekbe és a visszatérő vetélésekbe. A szintetikus embriók létrehozása azonban komoly etikai és jogi aggályokat is felvet, mivel az Egyesült Királyságban és a legtöbb más országban nincsenek specifikus szabályozások a felhasználásukra.

Noha ezekből a laboratóriumban növesztett struktúrákból hiányzik a dobogó szív vagy a fejlődő agy, olyan sejteket tartalmaznak, amelyek jellemzően a méhlepényt, valamint tehát magát az embriót alkotják. Magdalena Żernicka-Goetz professzor, a Cambridge-i Egyetemről és a Kaliforniai Műszaki Intézettől (Caltech) egy konferencián mutatta be ezt a munkát, elmagyarázva, hogy az embrionális őssejtek átprogramozásával emberi embriószerű modellek hozhatók létre.

Jelenleg illegális ezeket a szintetikus embriókat beültetni egy páciens méhébe, és továbbra is bizonytalan, hogy képesek-e ezek a struktúrák egyáltalán a legkorábbi fejlődési szakaszon túl érni. A kutatás elsődleges célja az embrionális fejlődés „fekete doboz” időszakának jobb megértése, amely a laboratóriumi tenyésztésben 14 napra korlátozódik. A tudósok azt remélik, hogy így tanulmányozhatják a fejlődés kezdeti szakaszait, és azonosíthatják a lehetséges rendellenességeket anélkül, hogy a korai embriókra vagy terhességi vizsgálatokra hagyatkoznának.

A Żernicka-Goetz vezette kutatócsoport korábban kimutatta, hogy egér őssejtekkel embriószerű struktúrákat lehet létrehozni, amelyek bélrendszert, agy kezdetét és dobogó szívet tartalmaznak. A Cambridge-Caltech laboratórium legutóbbi munkája pedig tehát embrionális őssejtek tenyésztésével foglalkozott, egészen a 14 napos természetes embriófejlődésnek megfelelő szakaszig.

Ebben a szakaszban a modellszerkezetek gasztrulációt mutattak, ami az a fejlődési mérföldkő, amely során az embrió egy folytonos sejtlapból külön sejtvonalak kialakítására és a test alapvető tengelyeinek kialakítására vált át. Míg ezekből a szintetikus embriókból hiányzott a dobogó szív, a bélrendszer vagy a fejlődő agy, olyan őssejtek már akadtak bennük, amelyek a petesejtek és a spermiumok előfutáraiként szolgáltak.

Az ezen a területen elért gyors előrehaladás lehagyta a törvénykezést, ami arra késztette az Egyesült Királyság és más régiók tudósait, hogy önkéntes iránymutatásokat dolgozzanak ki a szintetikus embriókat érintő kutatáshoz. A megválaszolatlan kérdés továbbra is az, hogy ezek a struktúrák elméletileg élőlényekké nőhetnek-e. Az őssejtekből növesztett egérembriók nagyon hasonlítottak a természetes embriókra, de nem fejlődtek élő állatokká, amikor nőstény egerekbe ültették be őket. Hasonlóképpen, a felnőtt majmokba beültetett szintetikus majomembriók bár a terhesség kezdeti jeleit mutatták, de néhány napon túl nem fejlődtek. A tudósok bizonytalanok abban, hogy a további fejlődés gátja pusztán technikai jellegű, vagy alapvető biológiai korlátai vannak.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: wikimedia.commons/Dr. Vilas Gayakwad, CC BY-SA 3.0)