Ivarsejtek nélkül készítettek teljesen mesterséges, emberi embriót

2023 / 06 / 15 / Felkai Ádám
Ivarsejtek nélkül készítettek teljesen mesterséges, emberi embriót
Mindössze őssejtek átprogramozásával sikerült valami olyasmit összehozni, ami emlékeztet az emberi egyedfejlődés legkoraibb szakaszára. Habár az így nyert információk nagyon fontosak lehetnek számos betegség kezelése kapcsán, rengeteg jogi és etikai aggály merül fel, miközben a kapcsolódó törvénykezés jócskán lemaradva kullog a tudomány mögött.

Hímivarsejt és petesejt nélkül hoztak létre mesterségesen emberi embriót a kutatók. A kísérlet még nem került publikálásra, csak egy konferencián mutatta ezt be a vezető tudós, és mint kiderült, az így kinyert információkkal nem csak egy sor genetikai betegséget lehetne tanulmányozni, de a visszatérő vetélés okait is fel lehetne tárni.

Közben azonban hiányzik a törvényi háttér a hasonló kísérletekhez, és mindez komoly etikai aggályokat is felvet. A kutatók épp ezért jelenleg önként szabályozzák a területet, ám az is kérdéses, hogy ezekből a mesterséges embriókból egyáltalán kifejlődhetne-e egy ember.

A tudósok mindössze őssejtek felhasználásával szintetikus emberi embriókat hoztak létre, vagyis mindehhez nem volt szükség petesejtekre vagy spermiumokra – számol be róla a The Guardian. Ezek a modellembriók az emberi fejlődés korai szakaszait idézik, és értékes betekintést nyújthatnak a genetikai rendellenességekbe és a visszatérő vetélésekbe. A szintetikus embriók létrehozása azonban komoly etikai és jogi aggályokat is felvet, mivel az Egyesült Királyságban és a legtöbb más országban nincsenek specifikus szabályozások a felhasználásukra.

Noha ezekből a laboratóriumban növesztett struktúrákból hiányzik a dobogó szív vagy a fejlődő agy, olyan sejteket tartalmaznak, amelyek jellemzően a méhlepényt, valamint tehát magát az embriót alkotják. Magdalena Żernicka-Goetz professzor, a Cambridge-i Egyetemről és a Kaliforniai Műszaki Intézettől (Caltech) egy konferencián mutatta be ezt a munkát, elmagyarázva, hogy az embrionális őssejtek átprogramozásával emberi embriószerű modellek hozhatók létre.

Jelenleg illegális ezeket a szintetikus embriókat beültetni egy páciens méhébe, és továbbra is bizonytalan, hogy képesek-e ezek a struktúrák egyáltalán a legkorábbi fejlődési szakaszon túl érni. A kutatás elsődleges célja az embrionális fejlődés „fekete doboz” időszakának jobb megértése, amely a laboratóriumi tenyésztésben 14 napra korlátozódik. A tudósok azt remélik, hogy így tanulmányozhatják a fejlődés kezdeti szakaszait, és azonosíthatják a lehetséges rendellenességeket anélkül, hogy a korai embriókra vagy terhességi vizsgálatokra hagyatkoznának.

A Żernicka-Goetz vezette kutatócsoport korábban kimutatta, hogy egér őssejtekkel embriószerű struktúrákat lehet létrehozni, amelyek bélrendszert, agy kezdetét és dobogó szívet tartalmaznak. A Cambridge-Caltech laboratórium legutóbbi munkája pedig tehát embrionális őssejtek tenyésztésével foglalkozott, egészen a 14 napos természetes embriófejlődésnek megfelelő szakaszig.

Ebben a szakaszban a modellszerkezetek gasztrulációt mutattak, ami az a fejlődési mérföldkő, amely során az embrió egy folytonos sejtlapból külön sejtvonalak kialakítására és a test alapvető tengelyeinek kialakítására vált át. Míg ezekből a szintetikus embriókból hiányzott a dobogó szív, a bélrendszer vagy a fejlődő agy, olyan őssejtek már akadtak bennük, amelyek a petesejtek és a spermiumok előfutáraiként szolgáltak.

Az ezen a területen elért gyors előrehaladás lehagyta a törvénykezést, ami arra késztette az Egyesült Királyság és más régiók tudósait, hogy önkéntes iránymutatásokat dolgozzanak ki a szintetikus embriókat érintő kutatáshoz. A megválaszolatlan kérdés továbbra is az, hogy ezek a struktúrák elméletileg élőlényekké nőhetnek-e. Az őssejtekből növesztett egérembriók nagyon hasonlítottak a természetes embriókra, de nem fejlődtek élő állatokká, amikor nőstény egerekbe ültették be őket. Hasonlóképpen, a felnőtt majmokba beültetett szintetikus majomembriók bár a terhesség kezdeti jeleit mutatták, de néhány napon túl nem fejlődtek. A tudósok bizonytalanok abban, hogy a további fejlődés gátja pusztán technikai jellegű, vagy alapvető biológiai korlátai vannak.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: wikimedia.commons/Dr. Vilas Gayakwad, CC BY-SA 3.0)


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.