Tagucsi Takaja vezérigazgató szerint a Helical Fusion, egy japán startup, az tűzte ki célul, hogy 2034-re elindítsa a világ első folyamatos működésű magfúziós reaktorát, és a 2040-es években megkezdje annak kereskedelmi működtetését.

A fúziós energia előállítása során két könnyű atommagot (általában hidrogénizotópokat, például deutériumot és tríciumot) nagy hőmérsékleten és nyomáson egyesítenek, ami hatalmas mennyiségű energiát szabadít fel. A végső cél egy stabil, önfenntartó reakció létrehozása, ahol a fúzió során keletkező energia elegendő ahhoz, hogy fenntartsa a szükséges körülményeket további fúziókhoz.

Az úgynevezett “steady-state”, magyarul fúziós reaktor esetében a fent leírt működés nem pulzáló vagy időszakos, hanem egyenletes, folyamatos. Ez azért fontos, mert a folyamatos működés gazdasági és technikai szempontból is előnyösebb, mint a pulzáló üzemmód. Az ilyen reaktorok megvalósítása azonban nagyon összetett feladat, és jelenleg rengeteg technológiai kihívás akad velük kapcsolatban: instabilitások kezelése, az energia előállítása során szükséges extrém körülmények fenntartása a két leginkább említésre méltó ezek közül.

Mint azonban azt Tagucsi elszántan említi a Reutersnak adott interjújában:

“Célunk, hogy a következő tíz éven belül üzembe helyezzük a világ első folyamatos működésű fúziós reaktorát, amely villamos energiát termel.”

Ha a cég valóban sikerrel jár, az Japánt energiafüggetlenné teheti, sőt a jelenleg importőr szigetországnak akár exportra is futhatná. Talán nem is kell mondani, hogy ez mennyire megnövelné Japán energiabiztonságát. Tagucsi, aki a Helical Fusion társalapítója is, korábban banki területen dolgozott, és a Japán Nemzeti Fúziós Tudományos Intézet (NIFS) két tudósával közösen, 2021-ben alapította meg a vállalatot.

A Helical Fusion spirális módszerrel, mágneses technológia alkalmazásával tervezi megépíteni a kísérleti reaktorát, amely várhatóan 50-100 megawatt energiát tud majd termelni. Tagucsi azt is elmondta, hogy ha a kísérleti reaktor 2034-től sikeresen működik, akkor akár már 2040-ben üzembe helyezhetik a kereskedelmi reaktort is.

Japán már mintegy 2,8 milliárd dollárt fektetett be a NIFS fúziós kutatásaiba, amely otthont ad a világ egyik legnagyobb fúziós kísérleti létesítményének. Ezen befektetések ellenére azonban továbbra is jelentős kihívások állnak előttük, például a további körülbelül 7 milliárd dollárnak megfelelő összeg előteremtése a kísérleti reaktor számára, a magas hőmérsékletű szupravezető technológia kifejlesztése, valamint a biztonsági előírások meghatározása a helyi építési engedélyek megszerzéséhez.

(Kép: Helical Fusion)