Járványhelyzet Magyarországon: az EMMI intézkedési tervet adott ki az iskolák újranyitásához

2020 / 08 / 18 / Felkai Ádám
Járványhelyzet Magyarországon: az EMMI intézkedési tervet adott ki az iskolák újranyitásához
Az iskolák a tervek szerint szeptemberben kinyitnak, a Minisztérium pedig közleményt adott ki arról, hogy milyen megelőző intézkedésekre van ehhez szükség.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által küldött intézkedési tervet a Pedagógusok Szakszervezete a Facebook oldalán tette közzé. Az intézkedési tervet kísérő levélben a Minisztérium a járványügyi adatok nyomon követése alapján Magyarországot jelenleg biztonságosnak tartja, és ezért „szeptemberben a hagyományos nevelés-oktatás megkezdése indokolt” szerintük. Mindez viszont csak úgy történhet, ha a köznevelés is felkészül – a 11 pontos intézkedési terv pedig épp ezt a célt szolgálja.

Megelőzés, azonosítás

Az EMMI elismeri ugyanakkor, hogy a járványügyi helyzet és a környező országok besorolása folyamatosan változik, ezért – mint fogalmaznak – „a köznevelési ágazatnak fel kell készülnie a védekezésre és a megelőzésre, továbbá ki kell dolgoznia olyan eljárásrendet, amely megfelelő támpontot nyújt ahhoz, hogy szükség esetén célzott beavatkozásokkal beazonosíthatók és fokozottabban támogathatók legyenek a veszélyeztetett intézmények. A fenti feladatok eredményes végrehajtása céljából, a Nemzeti Népegészségügyi Központtal és az Operatív Törzzsel együttműködve, az alábbi intézkedési tervben foglaltuk össze a szükséges intézkedéseket.”

Magyarán a mostani terv nem csak a megelőzést szolgálja, de a „veszélyeztetett intézmények” beazonosítását is. Hozzáteszik azt is, hogy a most bevezetett protokoll visszavonásig marad érvényben, ez utóbbira pedig a járványhelyzet romlása esetén kerülhet sor. Fontos még, hogy az intézkedések alkalmazásáról az intézményvezető (például iskolaigazgató) köteles gondoskodni, a fenntartó feladata ugyanakkor a megvalósulás ellenőrzése.

Nagytakarítás

Nem meglepő módon a lista az „alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítással” indít, amit tehát az intézményvezetőnek kell ellenőriznie. A takarításhoz figyelembe kell venni a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlását.

Felmerülhet, hogy kinek kell biztosítania a mindehhez szükséges fertőtlenítőszereket és eszközöket. A terv alapján ez a fenntartó feladata lesz, de a tanévkezdéshez szükséges mennyiséget az Operatív Törzs rendelkezésre bocsátja. Az intézkedési terv azonban nem ismerteti, hogy ez a szükséges mennyiség pontosan mit jelent, és milyen termékeket foglal magában.

Amennyiben és javasolt

A második pont már az intézmények látogatására vonatkozik. A minisztérium ez ügyben inkább ajánlásokat fogalmaz meg. Például ilyeneket:

„Az osztálytermekben lehetőség szerint gondoskodni kell a tanulók lazább elhelyezéséről, adott esetben nagyobb termek vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségek bevonásával. A tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. A tanulók szellősebb elhelyezése céljából, amennyiben lehetséges, az oktatáshoz-neveléshez nem szükséges tárgyakat, bútorokat javasolt a tantermen kívül elhelyezni.”

„A közösségi terekben egyszerre csak annyi gyermek, tanuló tartózkodhat, hogy betartható legyen a 1,5 méteres védőtávolság. Szükség esetén a csoportok, osztályok számára elkülönített területeket lehet kijelölni a közösségi tereken belül. Amennyiben a védőtávolság nem tartható be a közösségi tereken, úgy az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban az ott tartózkodás idején javasolt a szájat és orrot eltakaró maszk viselése.”

A tornaórák pedig ilyen változatokban alakíthatóak járványállóakká:

„A testnevelésórákat az időjárás függvényében javasolt szabad téren megtartani. Az órák során mellőzni kell a szoros testi kontaktust igénylő feladatokat. Amennyiben ez mégsem kerülhető el, akkor ezeket állandó edzőpartnerrel (párokban, kiscsoportokban) kell végezni.”

Osztálykirándulás a minisztérium szerint belföldi céllal „megvalósítható, de megfontolandó”. A külföldi kirándulásokat pedig belföldivé kell átszervezni. A szülői értekezletekkel kapcsolatban pedig az EMMI inkább a digitális megvalósítás irányába noszogatná az intézményeket:

„Amennyiben lehetséges, a szükséges információk e-mailben, a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerben (KRÉTA) vagy az alkalmazott egyéb intézményi adminisztrációs rendszerben küldött üzenetekkel is eljuttathatók a szülőkhöz.”

Beteg gyerek, hiányzás

Az oktatási intézményeket csak egészséges tanuló látogathatja, aki nem mutat tüneteket. Ugyanez igaz az intézmény dolgozóira is. Fontos a szülőknek tudniuk, hogy kötelesek az iskolát értesíteni arról, ha a gyereknél felmerül a fertőzés gyanúja, vagy igazoltan is elkapta a koronavírust. Erről a szülőket egyébként az intézménynek is tájékoztatniuk kell.

A SARS-CoV-2 vírus a fiatalabbakra nem jelent közvetlen veszélyt a jelenlegi adatok alapján, vagyis a gyerekek a fertőzés miatt ritkán kerülnek intenzívre (de nem példa nélküli ez sem: a hivatkozott CDC-tanulmány alapján a kórházi ellátásra szoruló gyerek bár ritka, ám a 18 év alatti hospitalizáltak közül 3-ból 1 gyerek köt ki az intenzív osztályon). Ugyanakkor bizonyos státuszok és meglévő betegségek fokozott veszélyt jelentenek a járványban. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz a protokoll:

„Annak a tanulónak az iskolai hiányzását, aki a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozik tartós betegsége (például szív-érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatos megbetegedések, máj- és vesebetegségek) vagy például immunszupprimált állapota miatt, erről orvosi igazolással rendelkezik, és azt bemutatja, esetleges hiányzását igazolt hiányzásnak kell tekinteni. Igazolt hiányzásnak tekintendő továbbá, ha a gyermek, a tanuló hatósági karanténba kerül a részére előírt karantén időszakára.

Ezen időszakban a tanuló az otthona elhagyása nélkül, a pedagógusokkal egyeztetett kapcsolattartási és számonkérési forma mellett részt vehet az oktatásban.”

Magyarán indokolt esetben egyénileg is kérelmezhető távoktatás vagy egyéb oktatási mód, amely a gyereket nem teszi ki veszélynek.

Kérdés lehet, hogy mi történik akkor, ha a gyerek az iskolában kezd el tüneteket mutatni. A válasz:

„Amennyiben egy gyermeknél, pedagógusnál, vagy egyéb dolgozónál fertőzés tünetei észlelhetők, haladéktalanul el kell őt különíteni, egyúttal értesíteni kell az iskolaegészségügyi orvost, aki az érvényes eljárásrend szerint dönt a további teendőkről. Gyermek esetén a szülő/gondvisdelő értesítéséről is gondoskodni kell, akinek a figyelmét fel kell hívni arra, hogy feltétlenül keressék meg telefonon a gyermek háziorvosát/házi gyermekorvosát. Azt követően az orvos utasításainak alapján járjanak el.”

Kollégium

Az EMMI azt javasolja, hogy a külföldről érkező, kollégiumban lakó tanulók legkésőbb augusztus 28-ig érkezzenek meg a kollégiumokba.

„Amennyiben a tanuló sárga, illetve piros besorolású országból érkezik, a határátlépéskor házi karanténban tartózkodásra kötelezik, ezért a kollégium biztosítsa a tanuló elkülönített elhelyezését és ellátását. A tanulók tesztelését az NNK honlapján közzétett, erre kijelölt laboratóriumokban lehet elvégezni. Mivel a tanuló jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, ezért a tesztelés pénzügyi és adminisztratív terheit az állam viseli.”

Gócpont

Az intézkedési terv szerint lehetőség lesz arra is, hogy ne országosan mindenki, hanem csak bizonyos, érintett intézmények térjenek át a digitális oktatásra. Az adatokat az EMMI és az NNK közösen vizsgálja meg, a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetésével kapcsolatosan pedig az Operatív Törzs mondja ki a végső szót.

Jelen pillanatban a járvány Magyarországon egyébként a következőképpen fest: "24 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4970 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt egy idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 609 fő, 3631-en pedig már meggyógyultak."

Világszerte több szakmai szervezet is az iskolák újranyitása mellett állt ki, mivel ennek elmaradása generációkat sebezhet meg, és akadnak jelek, hogy a gyermekbántalmazások száma is nő a bezárások közben. A jelenlegi adatok pedig arra utalnak, hogy a gyerekek a felnőtteknél nehezebben fertőződnek meg, és a vírust is kevésbé terjesztik.

(Kép: koronavirus.gov.hu)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Meglepő, de az aranynál nincs jobb fogyasztószer
Meglepő, de az aranynál nincs jobb fogyasztószer
Ígéretes fogyasztószer, de mennyire arany, ami fénylik?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.