Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által küldött intézkedési tervet a Pedagógusok Szakszervezete a Facebook oldalán tette közzé. Az intézkedési tervet kísérő levélben a Minisztérium a járványügyi adatok nyomon követése alapján Magyarországot jelenleg biztonságosnak tartja, és ezért „szeptemberben a hagyományos nevelés-oktatás megkezdése indokolt” szerintük. Mindez viszont csak úgy történhet, ha a köznevelés is felkészül – a 11 pontos intézkedési terv pedig épp ezt a célt szolgálja.

Megelőzés, azonosítás

Az EMMI elismeri ugyanakkor, hogy a járványügyi helyzet és a környező országok besorolása folyamatosan változik, ezért – mint fogalmaznak – „a köznevelési ágazatnak fel kell készülnie a védekezésre és a megelőzésre, továbbá ki kell dolgoznia olyan eljárásrendet, amely megfelelő támpontot nyújt ahhoz, hogy szükség esetén célzott beavatkozásokkal beazonosíthatók és fokozottabban támogathatók legyenek a veszélyeztetett intézmények. A fenti feladatok eredményes végrehajtása céljából, a Nemzeti Népegészségügyi Központtal és az Operatív Törzzsel együttműködve, az alábbi intézkedési tervben foglaltuk össze a szükséges intézkedéseket.”

Magyarán a mostani terv nem csak a megelőzést szolgálja, de a „veszélyeztetett intézmények” beazonosítását is. Hozzáteszik azt is, hogy a most bevezetett protokoll visszavonásig marad érvényben, ez utóbbira pedig a járványhelyzet romlása esetén kerülhet sor. Fontos még, hogy az intézkedések alkalmazásáról az intézményvezető (például iskolaigazgató) köteles gondoskodni, a fenntartó feladata ugyanakkor a megvalósulás ellenőrzése.

Nagytakarítás

Nem meglepő módon a lista az „alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítással” indít, amit tehát az intézményvezetőnek kell ellenőriznie. A takarításhoz figyelembe kell venni a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlását.

Felmerülhet, hogy kinek kell biztosítania a mindehhez szükséges fertőtlenítőszereket és eszközöket. A terv alapján ez a fenntartó feladata lesz, de a tanévkezdéshez szükséges mennyiséget az Operatív Törzs rendelkezésre bocsátja. Az intézkedési terv azonban nem ismerteti, hogy ez a szükséges mennyiség pontosan mit jelent, és milyen termékeket foglal magában.

Amennyiben és javasolt

A második pont már az intézmények látogatására vonatkozik. A minisztérium ez ügyben inkább ajánlásokat fogalmaz meg. Például ilyeneket:

„Az osztálytermekben lehetőség szerint gondoskodni kell a tanulók lazább elhelyezéséről, adott esetben nagyobb termek vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségek bevonásával. A tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. A tanulók szellősebb elhelyezése céljából, amennyiben lehetséges, az oktatáshoz-neveléshez nem szükséges tárgyakat, bútorokat javasolt a tantermen kívül elhelyezni.”

„A közösségi terekben egyszerre csak annyi gyermek, tanuló tartózkodhat, hogy betartható legyen a 1,5 méteres védőtávolság. Szükség esetén a csoportok, osztályok számára elkülönített területeket lehet kijelölni a közösségi tereken belül. Amennyiben a védőtávolság nem tartható be a közösségi tereken, úgy az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban az ott tartózkodás idején javasolt a szájat és orrot eltakaró maszk viselése.”

A tornaórák pedig ilyen változatokban alakíthatóak járványállóakká:

„A testnevelésórákat az időjárás függvényében javasolt szabad téren megtartani. Az órák során mellőzni kell a szoros testi kontaktust igénylő feladatokat. Amennyiben ez mégsem kerülhető el, akkor ezeket állandó edzőpartnerrel (párokban, kiscsoportokban) kell végezni.”

Osztálykirándulás a minisztérium szerint belföldi céllal „megvalósítható, de megfontolandó”. A külföldi kirándulásokat pedig belföldivé kell átszervezni. A szülői értekezletekkel kapcsolatban pedig az EMMI inkább a digitális megvalósítás irányába noszogatná az intézményeket:

„Amennyiben lehetséges, a szükséges információk e-mailben, a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerben (KRÉTA) vagy az alkalmazott egyéb intézményi adminisztrációs rendszerben küldött üzenetekkel is eljuttathatók a szülőkhöz.”

Beteg gyerek, hiányzás

Az oktatási intézményeket csak egészséges tanuló látogathatja, aki nem mutat tüneteket. Ugyanez igaz az intézmény dolgozóira is. Fontos a szülőknek tudniuk, hogy kötelesek az iskolát értesíteni arról, ha a gyereknél felmerül a fertőzés gyanúja, vagy igazoltan is elkapta a koronavírust. Erről a szülőket egyébként az intézménynek is tájékoztatniuk kell.

A SARS-CoV-2 vírus a fiatalabbakra nem jelent közvetlen veszélyt a jelenlegi adatok alapján, vagyis a gyerekek a fertőzés miatt ritkán kerülnek intenzívre (de nem példa nélküli ez sem: a hivatkozott CDC-tanulmány alapján a kórházi ellátásra szoruló gyerek bár ritka, ám a 18 év alatti hospitalizáltak közül 3-ból 1 gyerek köt ki az intenzív osztályon). Ugyanakkor bizonyos státuszok és meglévő betegségek fokozott veszélyt jelentenek a járványban. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz a protokoll:

„Annak a tanulónak az iskolai hiányzását, aki a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozik tartós betegsége (például szív-érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatos megbetegedések, máj- és vesebetegségek) vagy például immunszupprimált állapota miatt, erről orvosi igazolással rendelkezik, és azt bemutatja, esetleges hiányzását igazolt hiányzásnak kell tekinteni. Igazolt hiányzásnak tekintendő továbbá, ha a gyermek, a tanuló hatósági karanténba kerül a részére előírt karantén időszakára.

Ezen időszakban a tanuló az otthona elhagyása nélkül, a pedagógusokkal egyeztetett kapcsolattartási és számonkérési forma mellett részt vehet az oktatásban.”

Magyarán indokolt esetben egyénileg is kérelmezhető távoktatás vagy egyéb oktatási mód, amely a gyereket nem teszi ki veszélynek.

Kérdés lehet, hogy mi történik akkor, ha a gyerek az iskolában kezd el tüneteket mutatni. A válasz:

„Amennyiben egy gyermeknél, pedagógusnál, vagy egyéb dolgozónál fertőzés tünetei észlelhetők, haladéktalanul el kell őt különíteni, egyúttal értesíteni kell az iskolaegészségügyi orvost, aki az érvényes eljárásrend szerint dönt a további teendőkről. Gyermek esetén a szülő/gondvisdelő értesítéséről is gondoskodni kell, akinek a figyelmét fel kell hívni arra, hogy feltétlenül keressék meg telefonon a gyermek háziorvosát/házi gyermekorvosát. Azt követően az orvos utasításainak alapján járjanak el.”

Kollégium

Az EMMI azt javasolja, hogy a külföldről érkező, kollégiumban lakó tanulók legkésőbb augusztus 28-ig érkezzenek meg a kollégiumokba.

„Amennyiben a tanuló sárga, illetve piros besorolású országból érkezik, a határátlépéskor házi karanténban tartózkodásra kötelezik, ezért a kollégium biztosítsa a tanuló elkülönített elhelyezését és ellátását. A tanulók tesztelését az NNK honlapján közzétett, erre kijelölt laboratóriumokban lehet elvégezni. Mivel a tanuló jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, ezért a tesztelés pénzügyi és adminisztratív terheit az állam viseli.”

Gócpont

Az intézkedési terv szerint lehetőség lesz arra is, hogy ne országosan mindenki, hanem csak bizonyos, érintett intézmények térjenek át a digitális oktatásra. Az adatokat az EMMI és az NNK közösen vizsgálja meg, a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetésével kapcsolatosan pedig az Operatív Törzs mondja ki a végső szót.

Jelen pillanatban a járvány Magyarországon egyébként a következőképpen fest: "24 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4970 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt egy idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 609 fő, 3631-en pedig már meggyógyultak."

Világszerte több szakmai szervezet is az iskolák újranyitása mellett állt ki, mivel ennek elmaradása generációkat sebezhet meg, és akadnak jelek, hogy a gyermekbántalmazások száma is nő a bezárások közben. A jelenlegi adatok pedig arra utalnak, hogy a gyerekek a felnőtteknél nehezebben fertőződnek meg, és a vírust is kevésbé terjesztik.

(Kép: koronavirus.gov.hu)