A kutatócsoport eredményei arra utalnak, hogy a hosszabb hullámhosszú fények kevésbé ártalmasak az élővilág számára: mindannyian láttunk már lámpák körül rajzó rovarokat, erre itthon a leglátványosabb példával talán a védett dunavirág tömeges rajzása szolgál évről évre.

Kérészvédő fénysorompó-rendszer Magyarországon

Kriska György, az ELTE Biológia Intézet docense 2012 óta vizsgálja a kérészek életmódját és a közvilágítás életükre gyakorolt hatását.

"Horváth Gábor professzorral hamarosan arra jutottak, hogy a kérészek lámpák körüli haláltusájának egyik lehetséges ellenszere furcsamód maga a fény, amellyel a folyó vize felett lehet tartani a rajzó kérészeket, megakadályozva ezzel a peték szárazon történő pusztulását és az utódgeneráció sérülését" - írják a kutatók közleményükben.

Kutatótársaival innentől kezdve arra keresték a választ, hogy vajon milyen spektrumú fénnyel lehet ezt a leghatékonyabban elérni. A kísérleti adatok kiértékelése során arra az eredményre jutottak, hogy a dunavirág fényhez való vonzódása a hullámhossz csökkenésével nő.

Az Insect Conservation and Diversity szaklapban közölt új eredményeikből arra következtettek, hogy "kék-ultraibolya fénnyel lehet a rajzó kérészeket a legnagyobb hatékonysággal a híd alatt tartani és a kivilágított hídon történő tömeges pusztulásukat megakadályozni."

Egyszerre védik az embereket és az állatvilágot

Ennek eredményeképp a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon 2019 tavaszán avatták fel a világviszonylatban elsőnek számító kérészvédő fénysorompó-rendszert.

A fénysorompó a híd pilléreire folyásirányban felszerelt két nagy fényerejű, kék színű LED-es fényforrásból áll, amelyek alkonyatkor automatikusan kapcsolnak be négyórás üzemidőre

a rajzási időszak három-négy hetében minden este.

A hatás fokozása céljából a hídon lévő meleg fehér közvilágítási lámpák fényereje a fénysorompó üzemelése alatt automatikusan a hatóságok által még engedélyezett minimális szintre csökken.

Így a védő fénysorompók még feltűnőbbé válnak a rajban érkező dunavirágok számára, ezért a kérészeknek a lehető legnagyobb hányada a fénysorompókhoz vonzódik és nem repül fel a hídra. Ennek eredményeképp egyrészt

a dunavirág utódgenerációja nem szenved akkora kárt, másrészt pedig a hídon kisebb valószínűséggel alakul ki balesetveszélyes kérésztetem-takaró.

Habár a fényszennyezés káros ökológiai hatásairól számtalan tanulmány készült már, igen ritkán születik olyan, amelyben a megoldási javaslat egyszerre szolgálja az érintett állatfajok és az ember javát.

Ilyen a "kérészbarát" közvilágítás

Megismerve a dunavirág fényhez való vonzódásának hullámhossz-függését, megállapíthatjuk azt is, hogy milyen a „kérészbarát” közvilágítás.

Általánosságban véve, amit mi emberek kékes színűnek látunk, az rövidebb hullámhosszakban gazdag fény, így vonzó a dunavirág számára. Az általunk sárgának látott fények pedig gyengébb vonzást váltanak ki e kérészekből a hosszabb hullámhosszak dominanciája miatt.

Ezt a tendenciát más, sötétben aktív rovaroknál is kimutatták már, így a dunavirág példája is erősíteni látszik azt az egyre inkább kialakuló képet, miszerint

ökológiai szempontból a hosszabb hullámhosszú mesterséges fények okozzák a legkevesebb kárt az élővilágban, így célszerű ilyeneket alkalmazni.

Kriska György és munkatársai tanulmányát a Science tematikus összefoglalója is idézte mint jó gyakorlatot a rovarok közvilágítás okozta pusztulásának megakadályozására.

A megelőző kutatások bemutatására korábban látványos film is készült, A dunavirág mentőakció 2017-ben első helyezést ért el a III. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Kárpát–medence természeti értékei – Dokumentumfilmek szekciójában.

(A cikket engedéllyel vettük, ami teljes egészében elolvasható az Élet és tudomány magazinban, ezen a linken. A fotók illusztrációk, forrásuk: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

Szilíciumot és fémionokat tartalmazó fapadlót fejlesztettek Az ETH Zürich kutatói azt remélik, hogy ha elképzelésük beválik, akkor egy napon a parkettán járkálva leadott energiával működtethetjük otthonunk világítását, illetve a kisebb háztartási eszközöket.

A fény internete váltja le a WiFit a repülőgépeken és a csatatéren is A fény modulációjával működő hálózat nem a rádióhullámokat használja az adattovábbításhoz, hanem a LED világítást. Az Airbus és az Egyesült Államok Hadserege is hamarosan elkezdi leváltani vele a hagyományos WiFit.

Hol és miként hasznosíthatók a csipeszes LED lámpák? A csipeszes LED lámpatestek egészen újnak számító, modern és nem utolsósorban praktikus megoldást kínálnak akár az esztétikumot, akár a praktikumot célzó világítás kivitelezéséhez. A cikkben ennek a részleteit mutatjuk meg, természetesen főként gyakorlati aspektusból, remélhetőleg kedvet csinálva a csipeszes LED lámpák kipróbálásához