MRC Műszaki nap 2019

Másfél tanteremnyi lelkes amatőr rádiós nézte és hallgatta az 1924 óta létező Műegyetemi Rádió Club (MRC) idei szakmai előadásait, dr. Gschwindt András (Bandi bácsi, alias  HA5WH) - a SMOG-1 projekt vezetője - vezényletével. A témák között szerepelt fellövésre váró műholdjaink státuszáról szóló beszámoló, illetve ismertették  az alapvető műszaki követelményeket melyeknek a műholdaknak meg kellett felelniük a tesztelés során. Az első magyar műhold, a MaSat–1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) készült és 2012. február 13-án állt föld körüli pályára.

A fellövési dátumok - mint rendesen - sokszor változtak az előre tervezetthez képest, a legutolsó állás szerint most csütörtökön, november 29-én az érdeklődők akár együtt is izgulhatnak a SMOG-P és az ATL-1, vagyis a második és a harmadik magyar műhold sikeres pályára állításáért! A rendezvényt a SMOG-1 Facebook oldala szervezi, és a helyszínen a

BME I. épület IB 026 előadójában (Budapest, Magyar Tudósok Körútja 2., 1117)

a résztvevők élőben követik majd az Electron rakéta felbocsátását, amely Föld körüli pályára állítja a műholdakat. A RocketLab indítási ablaka délelőtt 8:56-10:22-ig tart, az eseményre regisztráltak számától függően a helyszín változhat, érdemes a Facebook oldalon ellenőrizni hová induljunk. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni az alábbi linken lehetséges:

Regisztráció

Mi lesz az Electron rakétán?

A fő műhold egy ALE-2 nevű japán műhold. A mi műholdainkkal egy kibocsátó szerkezetben (pod) még 3  “pocketqub”e méretű műhold van. A szintén magyar ATL-1 (2 pq), a spanyol Fossasat-1 (1 pq) és a német-amerikai TRSI Sat. A felbocsátás további részeltei a rocketlab weboldalán is követhetőek.

Műhold-műhely

Az ATL-1 az első magyar, teljes egészében magánvállalkozásban, részben oktatást segítő keretben megvalósuló műhold, szintén a BME-n készül. A SMOG-1 kategóriájú műholdból két repülő példány készült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). A BME rektorának, Józsa Jánosnak köszönhetően a mérési feladat kiemelt fontosságát súlyozandó, felmerült egy „előfutár” jellegű kis műhold szükségessége. A Műegyetem vállalta a start költségét, így elkészülhetett a SMOG-1 hasonmás példánya, mely a SMOG-P, (P = precursor, előfutár) nevet kapta. A dupla indítás nagy kihívás a műegyetemi vezérlőállomás számára, mivel két műholddal is tartani kell párhuzamosan a kapcsolatot. A SMOG-1 fellövése jelen állás szerint 2020 nyarán esedékes.

Alkalmazott technológia

A Smog–1 öt centiméter oldalhosszú, kocka alakú műhold - nyilatkozta Dudás Levente állomásvezető, a BME tanársegédje. Belül egy 40x40 milliméteres nyomtatott áramköri lapok találhatók, kívülről napelemek borítják. A design nehézségei, hogy a világűr hidegében ne fagyjon meg, amikor árnyékba kerül, majd ne forrósodjon túl, ha felkelt a nap. A műholdakkal történő kommunikáció feladatait az Egyetem E épületének tetején elhelyezett parabolaantenákal oldják meg. Az apró magyar műholdak az olasz UniSat–7 műhold fedélzetén utaznak a világűrig.

Zűr az űrben

A tévéadók rádiófrekvenciás kibocsátásával rengeteg rádiófrekvenciás jelet, “szennyeződést” bocsátunk ki az intergalaktikus térbe. Ennek a sugárzásnak a mértékét méri majd a Smog–1. Az RF-szmog, egy olyan mesterséges eredetű sugárzás, ami nem veszélyes az emberi szervezetre. Gschwindt András, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének egyetemi docense, projektvezető elmondta, hogy ha a Holdról néznénk a Földre, akkor azt látnánk, hogy elektroszmog vesz körbe minket, amellyel elzárjuk magunkat a külvilágtól. A projekt során olyan jelforrásokat keresnek majd, amelyek sugárzása kellően nagy, így hatékonyan mérhető, ezek jellemzően a televízióadó-állomások.

A műholdas témák nem merültek ki a magyar gyártású űreszközök híreivel. Hegyi Lóránd (HA8DH) és Mucs Béla (HA4BM) előadásában a hazai rádióamatőrök által is frekventáltan használt QO-100-as geostacionárius műholddal való kapcsolat alacsony költségvetésből történő kiépítéséről, saját földi rádióállomásunk létrehozásáról tudhattunk meg többet. Mucs Béla egy  - saját építésű, mint ezen a találkozón majdnem minden - egyszerű, relatíve olcsó, de hatékony és kisméretű műholdazásra tervezett antennaforgató szerkezetet is bemutatott a gyakorlatban.

Hazánkban is található egy, az ionoszférát szondázó állomás, mely a Sopron melletti Nagycenken létesült nemrégiben. Ez az állomás egy nemzetközi ionoszférikus radarhálózat egyik eleme, ennek működéséről, kutatási területeiről tartott bemutatót a Geodéziai és Geofizikai Intézet munkatársa, Barta Veronika csillagász.

Novák Tibor (HG5ICON) az Antenna Hungária tárnoki mérőállomásáról tartott előadást, bemutatta, hogy miként épül fel az állomás és milyen antennákat és berendezéseket alkalmaznak.

Csak a jó öreg Afrika

Az előadássorozatot Gáspár István (HA5AO) zárta, aki az afrikai Lesothóba és Szváziföldre szervezett DX expedíció tapasztalatairól számolt be. Az Afrikába érkező rádiósok - ahogy az Rejtő Jenő óta szinte kötelező - számos kalandba keveredtek, meg kellett küzdeniük a váratlan körülményekkel és  leleményességükre is nagy szükség volt. Akit az események, előadások bővebben is érdekelnek, az alábbi videóban végigélvezheti a teljes programot.

Az MRC délelőtti előadásai

Az MRC délutáni előadásai

Update: a kilövés élőben:

(Forrás: Űrvilág, Wikipédia, helyszíni riport, Képek: Űrvilág, Wikipédia)