A kutatás a dél-afrikai Bushveld Igneous Complex (BIC) mélyében zajlott, amely terület az értékes ásványkincseiről is ismert. A BIC azonban most már azzal is büszkélkedhet, hogy ősi sziklái között rejtőzik a legkorábbi ismert mikrobiális élet. A kutatáshoz Yohey Suzuki, a Tokiói Egyetem docense által vezetett kutatócsoport többféle technológiát is bevetett, például az infravörös spektroszkópot, az elektronmikroszkópot és fluoreszcens mikroszkópot, hogy megerősítse a mikrobák eredetét – számol be róla az Earth.com.

A csapat új eljárásokat is kifejlesztett, amelyekkel meg tudták különböztetni az őshonos mikrobákat az esetleges szennyeződésektől. Az eredmények alapján – amelyeket a Microbial Ecology folyóiratban tettek közzé – a mikrobák valóban ősi eredetűek, és a kőzetbe nem fúrás vagy egyéb beavatkozás útján kerültek.

“Nem tudtuk, hogy a 2 milliárd éves sziklák alkalmasak-e az életre. Ez a felfedezés rendkívül izgalmas”

– mondta Suzuki. Az ősi mikrobák genomjának vizsgálatával a kutatók azt remélik, hogy többet tudhatnak meg a korai élet fejlődéséről. A BIC, amely a Föld felszíne alatti magma lassú lehűlésével alakult ki, egy közel Írország méretű területet fed le, és évmilliárdokon keresztül viszonylag változatlan maradt. Ez tehát az ősi élet fennmaradásához is stabil környezetet biztosított. Mint a kutatók magyarázták:

“Az óceáni és a kontinentális kéreg alapját alkotó magmás kőzeteket már alaposan vizsgálták, többek között fúrásokból származó folyadékmintákon keresztül.”

A magmás kőzetekben található mikrobák léte azonban nem csak az ősi élet tanulmányozása miatt fontos – a jelenlétük egyben bizonyíték arra, hogy az élet számára sokkal többféle élőhely állhatott rendelkezésre a Föld korai történetében, mint azt korábban gondoltuk. A Nemzetközi Kontinentális Tudományos Fúrási Programmal együttműködve a kutatók körülbelül 30 centiméter hosszú magmintát gyűjtöttek be 15 méterrel a felszín alól. A kőzet agyaggal lezárt repedéseiben pedig sűrűn elhelyezkedő mikrobasejteket fedeztek fel. A DNS-festés és az infravörös spektroszkópia pedig azt is igazolta, hogy a mikrobák életben vannak, vagyis ezek az organizmusok évmilliárdokon át éltek a kőzet belsejében.

Ahhoz sincs szükség nagy logikai ugrásra, hogy belássuk, mindez nem csak a Föld, de úgy általában az univerzumban esetleg megtalálható élet kutatása miatt is jelentős eredmény. Suzuki ennek megfelelően optimistán fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy más bolygókon is találhatunk felszín alatti életet:

“A 2 milliárd évvel ezelőtti hitelesített mikrobiális élet felfedezése a Földön izgatottá tesz, hogy milyen lehetőségek rejlenek hasonló életformákban a Marson”

Magyarán a kutatás alapján messze nem kizárt, sőt igencsak elképzelhető, hogy a mikrobák a szélsőséges körülményeket nem csak a bolygónkon, de a kozmosz más pontjain is túlélhetik – a közeli szomszédságunkban ez elsősorban a Marsot jelenti vagy esetleg a jeges holdvilágot, az Európát. Hiszen gondoljuk csak végig: ezek a mikrobiális közösségek évmilliárdokon keresztül éltek itt elszigetelten, távol a környezeti változásoktól, napfény nélkül. Ezek az élőlények így teljesen átálltak arra, hogy az energiájukat a közeli ásványi anyagokkal történő kémiai reakciókból nyerjék, aminek köszönhetően képesek rendkívül lassú anyagcsere-sebesség mellett ugyan, de fennmaradni.

Ennél zordabb körülményeket az élet számára pedig nehezen találni, vagyis érdemes fontolóra venni, hogy az élet igenis virágozhat olyan környezetekben is, amelyeket korábban lakhatatlannak hittünk.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/Hans)