A Columbia University Mailman School of Public Health, a Robert Butler Columbia Aging Center, valamint az Université Paris-Dauphine közös kutatása az első vizsgálat, amely azt a kérdést vizsgálja, hogy a magas fertilitás miként hat a szülők időskori értelmi képességeire. A kialakult kép ez alapján némileg lehangoló – úgy fest, hogy a három vagy több gyerek akár el is indíthatja a szülőket az értelmi hanyatlás útján.

A kutatók a következtetések levonásához a Survey of Health, Aging, and Retirement in Europe (SHARE) adatbázist hívták segítségül, amely 20 európai országból (köztük Magyarországból) és Izraelből gyűjtött adatokra épül. Az adatokat olyan részvevőktől gyűjtötték, akik már legalább a 65. életévüket betöltötték, és van legalább kettő biológiai gyerekük. A kutatás újdonsága tehát, hogy összehasonlítva más jellemzőkkel, például az oktatással vagy a karrierrel, ez idáig a termékenység kevés figyelmet kapott, mint az idősebb kori értelmi szint lehetséges előrejelzője. Mint a kutatók írják, ezen hatások feltárása különösen Európában fontos, ahol a családok mérete összezsugorodott és a népesség gyorsan öregszik.

A kutatásból egyébként kiderül az is, hogy az idősebb életkorra tolt gyermekvállalás miatt több európai marad gyermektelen (különösen Közép-, Észak- és Nyugat-Európában), vagy születik mindössze egyetlen gyermeke – ami leginkább a hazánkat is tartalmazó Kelet-Európában a jellemző.

Hogy a fent vázolt két folyamat jó vagy rossz, azon sok szempontból el lehet vitatkozni, de az adatok alapján tehát a három gyerek a kettővel összehasonlítva erősen ronthatja a szülők értelmi képességeit idősebb korukra, ami azt jelenti, hogy a kognitív szintjük akár egy 6 évvel idősebb emberének is megfelelhet. Az adatok azt is mutatták, hogy ez a hatás Észak-Európában volt a legerősebb, ahol a több gyerek csökkenti az anyagi forrásokat, de nem javítja a társadalmi erőforrásokhoz való hozzáférést. A hatás egyébként nőknél és férfiaknál egyformán megjelenik.

Az okora rátérve – ezekből többet is felsoroltak a kutatók:

Először is: a másodikat követő gyerek gyakran jelentős anyagi költségekkel jár, csökkenti a család jövedelmét, és növeli a szegénységi küszöb alá süllyedés valószínűségét, ezáltal csökken az összes családtag életszínvonala, ami anyagi gondokat és bizonytalanságokat okoz – ezek pedig negatívan befolyásolják az értelmi szintet. Másodszor, a harmadik és azutáni gyerek okozati összefüggésben áll a nők alacsonyabb munkaerő-piaci részvételével, kevesebb ledolgozott órájával és alacsonyabb keresetével. A munkaerő-piaci részvétel viszont – a nyugdíjba vonuláshoz képest – pozitívan befolyásolja a férfiak és nők kognitív működését.

Harmadszor, a gyermekvállalás csökkenti az idősek társadalmi elszigetelődésének kockázatát, ami a kognitív károsodás és a demencia kulcsfontosságú kockázati tényezője, és gyakran emeli a szociális interakció szintjét – ez viszont védelmet jelenthet az idősebb korban bekövetkező kognitív hanyatlással szemben. Végül, a gyermekvállalás stresszes lehet, a többgyermekes szülők pedig értelemszerűen több stresszt élhetnek át, kevesebb idejük marad a kikapcsolódásra és a kognitívan stimuláló szabadidős tevékenységekre, ráadásul alváshiány is kialakulhat náluk.

(Kép: Pixabay/trilemedia)