Arról már korábban is írtunk, hogy a baktériumok miféle közegészségügyi problémává nőhetik ki magukat a távoli jövőben, de egy mostani kutatásból az derül ki, hogy ezek a patogének már most is képesek meglepetéseket okozni a kutatóknak – ezúttal ráadásul nem is az antibiotikumokkal kapcsolatos rezisztenciájukkal, hanem egy egészen új módszerrel, ahogy a gazdaszervezetben képesek elterjedni.

Hamarosan az emberiség elvesztheti a leghatásosabb fegyverét a baktériumokkal szemben, de mi jöhet az antibiotikum-korszak után? Jelenleg egy vírus áll a figyelem középpontjában, pedig évtizedek óta készülődik egy potenciálisan a Covidnál is komolyabb egészségügyi válság, az antibiotikumra rezisztens baktériumok tömeges elterjedése.

A szokatlan viselkedésű baktériumfajt a San Diego-i Állami Egyetem biológusai Bordetella atropi-nak nevezték el a görög sorsistennő, az életszálak elvágásáért felelős Atropos után. Habár a név meglehetősen baljós, két nyugtató hír is akad: az egyik, hogy a hangsúly nem annyira a halálon, mint inkább a szálakon van, a másik, hogy a kórokozó gazdaszervezete az orsóféreg, és sem a baktérium, sem pedig a féreg nem képes az embereket megfertőzni. Ugyanakkor a felfedezett mechanizmusnak az emberek terápiájában is lehet jelentősége.

Kezdjük a szálakkal! A baktériumok gyakran szálakká nyúlnak válaszként a veszélyes környezetre vagy a DNS-ük kárásodására. Ily módon képesek méretben növekedni, de az osztódásukat (szaporódásukat) elhalasztják addig, amíg elmúlik a veszély, vagy kijavították a keletkezett hibát. A B. atropi azonban ezt a mechanizmust eddig sosem látott módon használja: ahelyett hogy védekezne, a megnyúlással és a szakirodalomban egyébként eddig szintén nem lejegyzett folyamatos növekedéssel ez a kórokozó sejtről sejtre halad, és így támadja meg az élő környezetét, és használja fel az ott található tápanyagokat. A szóban forgó baktérium célja tehát a kutatók feltételezése szerint, hogy a megfelelő tápanyag-dús környezetben (a gazdaszervezetben) minél gyorsabban minél több táplálékot behabzsolhasson. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 30 óra leforgása alatt osztódás nélkül akár 100-szorosára nőnek egy baktérium szokásos méretéhez képest, és a növekedésük nem torpan meg.

A kutatók a Bordetella atropi génmódosításaival azt is felfedezték, hogy ugyanazok a gének idézik elő a növekedésüket, mint ez történik más baktériumok esetén tápanyag-dús környezetben – ám amíg a többi baktérium mérete csak kicsit növekszik, a B. atropi esetén ez a növekedés tehát folyamatos. Mint a kutatásvezető fogalmazott, sikerült molekuláris szinten visszafejteni ennek a baktériumnak a működését, és ennek köszönhetően a tudósok olyan dolgok tanúi voltak, mint előttük még senki sem.

A világon az első „élő gyógyszer” az antibiotikumokra rezisztens baktériumokkal veszi fel a harcot A kutatók sikeresen „programozták át” a baktériumokat, hogy ne betegséget okozzanak, hanem támadják meg azokat az antibiotikumokra rezisztens baktériumokat, melyek kezelése eddig rengeteg mellékhatással járt. A „terminátor baktériumokban” ezen kívül is rengeteg a potenciál.

Mindez a humán orvoslásban is fontos lehet, hiszen elképzelhető, hogy ez a mechanizmus egyéb, az embereket károsító baktériumok esetén is jelen van – nem kizárt például, hogy emiatt jelenhetnek meg azok a biofilm rétegek a különböző orvosi eszközök, például a katéterek falain, amelyek számtalan komplikációt okoznak. (A biofilmekről, valamint az ellenük használt módszerekről a fentebb kattintható cikkünkben írtunk részletesebben.)

(A cikkhez használt fotó illsuztráció, forrása: Flickr/Toby Kurk)