Kiderült, hogy miért nőnek hatalmasra a bálnák

2023 / 01 / 23 / Bodnár Barna
Kiderült, hogy miért nőnek hatalmasra a bálnák
Egy friss, brazil biolgósuok által végzett kutatás azonosította azokat a géneket, amelyek a bálnák óriási méretéért felelősek. Bizonyítékot találtak arra, hogy négy gén természetes szelekcióval okozott változást a vízi emlősök DNS-ében, vagyis a bálnák évezredek alatt fokozatosan növekedtek, hogy így alkalmazkodjanak a környezetükhöz, és nagyobb esélyük legyen a túlélésre.

Sokan gondolhatják, hogy a dinoszauruszok gyűjtőnéven ismert, hatalmas őshüllők voltak bolygónk legnagyobb élőlényei, és kipusztulásuk óta nem is létezett hozzájuk fogható a Földön. A valóság azonban az, hogy a valaha élt legnagyobb teremtmény jelenleg is köztünk jár, pontosabban úszik: a kék bálna (Balaenoptera musculus) 30 méteres hosszával és akár 150 tonnás tömegével nem csak ma, de az őskorban is maga mögé utasítana minden más fajt, még az eddig ismert legnagyobb szauropodát, a közel 100 tonnás Argentinosaurus-t is.

A cetfélék nem voltak mindig akkorák, mint manapság, csupán 5-10 millió éve kezdődött testméretük jelentős növekedése, ami földtörténeti léptékkel nézve olyan, mintha tegnap történt volna. A korábban legfeljebb fóka méretű bálnák azonban az óceánokban található táplálék mennyiségével együtt szintén nőni kezdtek, ebben pedig - a vízben uralkodó felhajtóerőenek köszönhetően - a gravitáció sem akadályozta meg őket. Az viszont eddig rejtély maradt, genetikailag hogy oldotta meg az evolúció ezt a hatalmas növekedést.

A brazil State University of Campinas (Campinas Nemzeti Egyetem) tudósai most azonban megtalálták azt a négy gént, ami magyarázattal szolgálhat arra, hogyan voltak képesek a bálnák ekkorára növekedni, írja a New York Times. A biológusok hasznára váltak a más állatok testméretét befolyásoló gének feltérképezésére irányuló kutatások eredményei is, mivel a bálnák legközelebbi evolúciós rokonaikon, a teheneken, lovakon és birkákon is végeztek már hasonló vizsgálatokat. Tizenkilenc különböző bálnafajt hasonlítottak össze genetikai szempontból, így derült ki, hogy azok a gének, amik a testméretért felelősek többek között a növekedési hormon mennyiségét, és a szervezet inzulinválaszát szabályozzák.


Kék bálnát filmező búvár az Atlanti Óceánban (Fotó: Getty Images/Gerard Soury)

Kiderült az is, hogy nem csak a jelenlévő gének, de azok hiánya is nagy változásokat okozott a hatalmas emlősök evolúciójában. Michael McGowen, a wasinghtoni Smithsonian National Museum of Natural History biológusa az egyik legérdekesebb eredménynek nevezte, hogy az úgynevezett E.G.F. (Epidermal Growth Factor, magyarul epidermális növekedési tényező) a legnagyobb sziláscetek esetében teljesen inaktívvá vált a faj fejlődése során. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy ugyanez a gén felelős a fogak kifejlődéséért, ami a planktonokkal táplálkozó cetek esetében teljesen hiányoznak.

A hatalmas méretnek megvannak a nyilvánvaló előnyei - például viszonylag kevés ragadozó meri megtámadni a gigantikus emlősöket -, azonban vannak hátrányai is: minél nagyobb egy élőlény teste, ez annál több sejtet, és sejtosztódást jelent, ami viszont a rák kialakulásának esélyét is növeli. A bálnák viszont azok a kivételek, amik ezt a szabályt erősítik, a kutatás alapján úgy tűnik ugyanis, hogy

a növekedési gének nem csak a testméretért felelnek, hanem ezzel együtt a rák kockázatát is képesek csökkenteni.

Dr. McGowen úgy gondolja, hogy a cetek genetikájának tanulmányozásával sikerülhet beazonosítani, melyek azok a gének, amelyek a rák kialakulásának és terjedésének lassításában segíthetnek az emberek esetében is.

(Borítókép: Getty Images/eco2drew)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.