Az emberek és minden más gerinces élőlény régi, közös őse egy küklopszszerű lény volt - derült ki egy új kutatásból. Az élőlény a görög mitológia egyszemű óriásaitól eltérő módon nem a hatalmas méreteivel tűnt ki társai közül, sőt, valójában semmivel sem tűnt ki, hacsak nem különlegesen nyugodt, mozgásszegény életmódjával. Az újszájúak kládjába tartozó, féreghez hasonló, aprócska organizmus a vizek mélyén, az üledékbe fúródva élte életét, és a vízből kiszűrt planktonokkal táplálkozott - a napjait emiatt nagyrészt helyhez kötve töltötte. Ez az életvitel nem igényelte olyan testrészek segítségét, amelyek néhány millió évvel korábban, mikor az élőlény elődjének még teljesen más szokásai voltak (a tengerfenéken kúszott a zsákmánya után), szükségesnek bizonyultak.

A két szem például már túl soknak bizonyult, ezért az állat elvesztette őket.

A lény 575-560 millió évvel ezelőtt már csak egyetlen, központi, szemhez hasonló képződménnyel rendelkezett, ami képalkotásra nem volt alkalmas, a fényérzékeny sejtek révén mindössze a napszakok változását, valamint a fel és le irány különbségét tudta meghatározni a fényviszonyok detektálása által. Ekkor az apró “féreg” már valóban küklopszszerű külsőt öltött, amit sok-sok évmillión át meg is tartott, hiszen nem volt ennél komplexebb szervekre szüksége. Az élőlény központi szeme később, az aktívabb életmód újbóli megjelenésével változott át megint szempárrá, amelyek már egyszerűbb képek alkotására is alkalmasak voltak. Mivel az állat a gerincesek közös őse volt, a gerinces élőlények szemeinek fejlődése és felépítése visszavezethető a folyamatra, ami a kis küklopsz evolúciójában játszódott le.

“Most végre megértjük, miért különböznek a gerincesek szemei olyan radikálisan minden más állatcsoport, például a rovarok és a tintahalak, szemeitől.

A mi szemünk fényérzékeny hártyája - a retina - az agyból fejlődött ki, míg a rovarok és a tintahalak szemei a fej két oldalán található bőrből erednek.” - magyarázta Dan-E Nilsson, a Lund Egyetem munkatársa.

Az elődünk központi szemének nyomai sem tűntek el azonban teljes mértékben: a kutatók szerint az emberi agyban található tobozmirigy, ami a melatonin termeléséért felelős, ennek a szemnek a maradványa lehet.

(Fotó: Current Biology (2026). DOI: 10.1016/j.cub.2025.12.028, Borítókép: Bing/MAI-Image-1, a kép csak illusztráció)