Kiderült, hogyan zajlik majd az élelmiszerhulladék-gyűjtés Magyarországon januártól

2023 / 12 / 20 / Bobák Zsófia
Kiderült, hogyan zajlik majd az élelmiszerhulladék-gyűjtés Magyarországon januártól
Januárban lép életbe az új törvény, ami szerint mindenkinek külön kell gyűjtenie a biohulladékokat, beleértve a konyhában keletkező élelmiszerhulladékot is az EU-ban. Ehhez olyan ötliteres edényeket biztosít az elszállítást végző cég, amelyet a lakosok a saját konyhájukban helyezhetnek majd el.

Hulladékprobléma

Az Európai Unió hulladékgazdálkodási jogszabálya szerint az egész Unió területén kötelezővé válik 2023. december 31-e után a biohulladékok szelektív gyűjtése vagy helyben történő komposztálása, 2025. január 1-jéig pedig lehetővé kell tenni a háztartásokban keletkező textil- és veszélyes hulladék szelektív gyűjtését is. Ahogy a jogszabályi dokumentumban írják:

"A hulladékkeletkezés a gazdasági tevékenység és növekedés elkerülhetetlen és sajnálatos mellékterméke. Korszerű technológiákkal és gondos gazdálkodással e ciklikus lánc megszakítható."

Ennek érdekében a hulladékok keletkezésének megelőzése mellett fontos lépést jelent a már meglevő hulladékok szelektív gyűjtése, hogy az egyes anyagtípusok újrahasznosítására lehetőség nyíljon. A szelektív kukák látványa régóta megszokott része a hétköznapoknak, de vannak olyan hulladékfajták, amelyeket ezekbe nem lehet betenni, így a megfelelő kezelésük sokkal körülményesebb és az elhelyezésükkel kapcsolatos kényelmetlenségek miatt sokan lemondanak arról, hogy szelektíven próbálják raktározni, majd a kellő helyre beadni őket. A textilek gyűjtésének gondja például jelentős problémát jelent, bár léteznek kihelyezett ruhagyűjtő konténerek, de főképp a nagyobb városokban és ott is csak elszórva találhatóak. A "mindent egybe" típusú szemétkezelés viszont nagy terhet ró a környezetre és a népességnövekedés, valamint a fogyasztás folyamatosan fokozódó szintje miatt fenntarthatatlan állapotokat idéz elő.

A biohulladékokat organikus jellegük miatt talán kevésbé tartjuk fontosnak elkülönítve gyűjteni, elvégre ezek az anyagok könnyebben lebomlanak, mint a műanyagok és kevésbé károsítják a környezetet, mint a veszélyes hulladékok, de a biohulladékok, köztük az élelmiszer-maradékok szelektálása mégis lényeges pontja a körkörös gazdaság megteremtésének. A begyűjtésük hozzájárul a biogázüzemek működéséhez vagy komposztként is szolgálhat, arról nem is beszélve, hogy az átmenetileg a lakásban raktározott maradékok jelenléte, amelyeket nem önthetünk kényelmesen a szemétbe, motivációt szolgálhat ahhoz, hogy megpróbáljunk kevesebb élelmiszer-felesleget termelni a mindennapok során.

Éhezés és a bőség zavara

Az élelmiszer-pazarlás üteme növekvő tendenciát mutat a fejlettebb országokban, míg az éhező emberek száma globálisan lassan egyre magasabb lesz az elmúlt évtizedek csökkenése után. Az Our World in Data statisztikája szerint az alultápláltság főleg a szubszaharai régiót fenyegeti, de dél-ázsiában és globálisan is nőtt az éhező lakosok aránya 2017/2019 óta. Az ENSZ leírása szerint eközben az el nem fogyasztott, feleslegesen a kukába kerülő élelmiszerek mennyisége hatalmas méreteket ölt: a betakarítástól az értékesítésig körülbelül az ehető alapanyagok 13%-a veszik el, a boltokból hazakerülő vagy a polcokon maradó, el nem adott termékek és az éttermek élelmiszer-vesztesége pedig 17%-a a teljes előállított élelmiszer-mennyiségnek. A Statista adatai alapján 2020-ban Kína, India és Nigéria vezette a listát az éves lakossági élelmiszerhulladék-termelés tekintetében: csak Kínában évi 91,65 tonna ételmaradék vándorolt a szemétbe.

Az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) 2021-es jelentésében Nigéria éves, egy főre számolt élelmiszer-hulladékát 189 kilogrammra becsülték (ez a tanulmányba bevont afrikai országok között a legmagasabb szint), Kína urbánus területein 150 kg/fő/év mennyiséggel számoltak (vidéki régiókban ez a szám sokkal alacsonyabb), Indiában viszont csak 73-58 kg körüli értéket becsültek. Az Egyesült Államokban 59 kg/fő/év a kidobott élelmiszerek, illetve konyhai biohulladékok mennyisége, Európában a legmagasabb Görögországban és Máltán (142,129 kg), Magyarországon az UNEP szerint 94 kg. Az Eurostat 2023-as adatai arra utalnak, hogy Európában az élelmiszer-pazarlás legfőbb helyszínei a lakosok otthonai: 54%-a az élelmiszer-hulladéknak itt keletkezik. Az éttermekkel és boltokkal együtt ez az arány 70%.

Az EU Fenntartható Fejlődési Céljainak 12.3-as pontja alapján az uniós országokban 2030-ra a felére kell csökkenteni az elpazarolt élelmiszerek mennyiségét többek között a klímaváltozással kapcsolatos okokból is, mivel az élelmiszer-hulladékból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 16%-át adja az EU kibocsátásának az élelmiszeripari szektorban. Emellett a pazarlás csökkenésének pénzügyi vonatkozása sem elhanyagolható, akár az egyes embereket, akár a boltok, cégek kiadásait vesszük figyelembe.

Szelektálás a konyhában

Ha azonban már megtörtént a baj és felesleges maradékok keletkeztek, vagy esetleg a konyhai munka során termeltünk elkerülhetetlenül felesleget, például zöldséghéjakat, tojáshéjat, kávézaccot, akkor a problémát a szelektív gyűjtés ellensúlyozhatja, mivel így ezek az anyagok potenciálisan biogázüzemekbe kerülhetnek, ahol energiatermelésre lehet felhasználni őket. Az Európai Unió előírása alapján 2024-ben már nem opcionális, hanem mindenhol kötelező lesz a biohulladékok, köztük a konyhai hulladékok szelektív gyűjtése, de Magyarországon sokáig nem volt egyértelmű, hogy milyen formát ölt majd a gyűjtés menete.

A lakossági konyhai biohulladék szállítását a MOL csoport által alapított MOHU (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) végzi, ami az állami koncessziót megnyerve idén júliustól átvette az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát. A MOHU célja, hogy igazodjon az EU újrafeldolgozási kvótáihoz és 2040-ig elérje, hogy a teljes hazai hulladékmennyiség 65%-a újrahasznosításra kerüljön. A vállalat december 18-án tette közzé az élelmiszer-hulladék gyűjtéséről és házhoz menő szállításáról szóló információkat, miután december 14-én a Magyar Közlönyben megjelent a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos hivatalos szabályozás tájékoztatója.

A MOHU hírei szerint a begyűjtés nem fog mindenhol elindulni január elején, első körben 14 város társasházi övezetében vezetik be a szolgáltatást

Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérváron, Szolnokon, Kecskeméten, Cegléden, Zalaegerszegen, Békéscsabán, Nagykanizsán, Tatabányán, Kaposváron, Gyulán és Békésen.

"A házhoz menő gyűjtés 2024-ben 460 000 embert érint." - írja a MOHU. Számukra a vállalat összesen 188 000 darab 5 literes gyűjtőedényt (minden érintett lakásba egyet) és 14 524 darab 120 literes kukát biztosít, ezekben kell majd a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékot tárolni a szállításig. A lakásokba szánt edény az ígéretek szerint szag- és kifolyásmentes és a barna színű kukák, amibe az edények tartalmát majd önteni kell, elég nagyok ahhoz, hogy a szállításig elbírják a keletkező hulladék mennyiségét a társasházakban. Fontos kérdés, hogy mit dobhatunk majd a szelektívbe és a válasz nem is olyan egyértelmű, legalábbis azoknak, akik eddig nem nagyon komposztáltak:

csontokat például nem szabad bedobni.

A valamilyen csomagolással ellátott termékeknek sincs helye a kukában, emiatt a teafilterek sem kerülhetnek bele és természetesen a kerti zöldhulladék (fák ágai, leveleit, gallyak) sem ide való. Ami mehet a szelektív tárolókba: gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (filter nélkül), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk, feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények, szószok, öntetek, konzervek tartalma (a doboz nélkül), csoki, tejtermékek. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, tehát értelemszerűen senki nem fogja ellenőrizni, hogy milyen gyakorisággal használja valaki a gyűjtőedényt, de használható opciót nyújt azoknak, akik környezettudatosabban szeretnének élni.

Hogyan zajlik a gyűjtés máshol?

Arról a MOHU egyelőre nem adott információt, hogy milyen gyakran szállítják majd a kukákat, pedig más országok hasonló programjainak tapasztalatai szerint a lakossági szelektálási kedvet növeli és a konyhai hulladék ilyen módon történő gyűjtésének pozitív megítélését segíti a minél gyakoribb szállítás. A Zero Waste Europe összefoglalója szerint a vizsgált városokban, ahol a biohulladék gyűjtését és szállítását már korábban megoldották, a legjobb módszernek a próbaidőszak bevezetése bizonyult, hogy a tesztfázis alatt fel tudják mérni a szolgáltatás működését, optimalizálják a rendszert és visszajelzéseket kapjanak a programban résztvevőktől. A szállítás formáját tekintve a házhoz menő szállítás az ideális, amivel jobb eredményeket lehet elérni, mint az utcára kihelyezett közös gyűjtőkkel. Az egyes konyhákba 10 literes edényeket, a társasházakba 120 literes kukákat ajánlanak, amilyeneket Magyarországon is alkalmazni fog a MOHU.

Tanácsos emellett olyan biológiailag lebomló zsákok használatát bevezetni, amelyekkel a gyűjtőedényeket ki lehet bélelni,

hogy kevésbé piszkolódjon a tároló és kevésbé legyenek zavaróak a szagok. Ezeket lehet átlátszó anyagból készíteni, hogy a gyűjtést végző cég meg tudja vizsgálni a tartalmát és az esetlegesen nem oda való és a biohulladékot szennyező műanyagot vagy más anyagokat könnyebben ki tudják szűrni, illetve a gyűjtést rosszul végző lakosok számára tájékoztatást tudjanak biztosítani. Walesben ilyen esetekben előbb-utóbb nem gyűjtik össze az oda nem való dolgokat tartalmazó zsákokat, majd legvégső esetben akár büntetést is kiszabhatnak. A walesi lakosok a leírás szerint azóta gyűjtik sokkal nagyobb mértékben a konyhai hulladékot, amióta az önkormányzat ingyen zsákokat oszt ki mindenkinek.

A Zero Waste Europe szerint az egyik legjobb példát a biohulladékok szelektív gyűjtésére Szlovákia jelenti, ahol Pozsonyban hetente kétszer szállítják el az élelmiszer-hulladékokat és a hulladék "tisztasága" 99%-os, vagyis alig tartalmaz olyan anyagokat, amelyek a feldolgozás során problémát jelenthetnek.

Magyarországon a biohulladékok házhoz menő szállítással megoldott szelektív gyűjtése tehát lassan fog elterjedni, de aki addig is gyűjteni szeretne, annak más lehetőségek is rendelkezésre állnak: léteznek utcai közösségi komposztálók, ahova zöldséghéjakat, tojáshéjakat, egyebeket lehet dobni (ételmaradékot nem ajánlott, mivel az odavonzhatja a rágcsálókat), vagy nagyobb komposzttelepek, ahol vásárolni is lehet komposztot, amit a szakszerűen feldolgozott biohulladékból készítenek.

(Fotó: TheDigitalArtist/Nicholas Demetriades/Pixabay, elevate/Unsplash, Black Lollipop/Peter Dazeley/Getty Images)


A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
Az internetes kereskedelem széles termékpalettájával és az egyre kedvezőbb ajánlatok térnyerésével egyre csak nő az online vásárlások száma. Ezzel párhuzamosan a vásárlásokat érintő csalások és visszaélések száma is egyre gyakoribbnak bizonyul. A megoldás a megfelelő körültekintés és a tájékozódás. Nagyban növeli a vásárlás biztonságát a piactereken az adásvételi szerződés készítése, amelyet a Szerzivel ma már könnyen és egyszerűen elkészíthet otthonról.
Megtalálták a Földünk mélyén eltemetett, ősi, halott bolygót
Megtalálták a Földünk mélyén eltemetett, ősi, halott bolygót
A Föld régen ütközött egy másik bolygóval, a feltételezett Theia-val, amely folyamat eredményeként kialakult a Hold is. Most pedig Theia maradványait fedezték fel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.