Kiderült, mi okozhatja az óriási "gravitációs lyukat" az Indiai-óceánban

2023 / 06 / 29 / Felkai Ádám
Kiderült, mi okozhatja az óriási
Az Indiai-óceán a harmadik legnagyobb vízfelület bolygónkon, és egy nagy részén alacsonyabb a gravitáció, mint a bolygón átlagosan. Végre kezdjük sejteni, hogy miért – az ok egy ősi tenger “kísértete” lehet.

Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, valamint a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön. Emellett akad egy érdekessége is: az óceán egy nagyon nagy része 100 méterrel alacsonyabb a globális átlagos tengerszintnél. Ennek okát már eddig is ismerték: a Föld gravitációja itt alacsonyabb, mint a bolygón átlagosan – a jelenség pontos magyarázatára azonban mostanáig kellett várni.

Bár a Föld nem lapos, ahogy nem is banán-, esetleg lyukas fánk alakú, azért nem is tökéletes gömb – ha az lenne, akkor a gravitáció a felszínén minden pontján pontosan azonos lenne. A valóságban azonban a Földnek akadnak laposabb részei az Északi- és a Déli-sark körül, bolygónk pedig az Egyenlítő közelében kidomborodik. Ezenkívül a különböző régiók eltérő gravitációs erőt fejtenek ki a közvetlen alattuk található földkéreg, köpeny és a mag tömegétől függően.

Mára a földi szenzorok és a műholdak által végzett helyi gravitációs mérések kombinálhatók, így kiszámítható, hogyan nézne ki az óceán felszíne, ha azt kizárólag a változó gravitációs erő alakítaná – tehát kiküszöbölték az olyan egyéb hatásokat, mint például a szeleket és az árapályt. Az így kapott modell a bolygónk gravitációs magas és mélypontjainak a megjelenített eredménye, amelyet globális geoidnak neveznek. Az egyik leghíresebb ilyen modell a „potsdami gravitációs burgonya”.

Az Indiai-óceán alatti geoid – az úgynevezett Indiai-óceáni alacsony geoid (IOGL) – pedig a Föld legszembetűnőbb gravitációs anomáliája, ami a kiterjedésének köszönhető: több mint hárommillió négyzetkilométeren terül el, és India déli csücskétől mintegy 1200 km-re délnyugatra helyezkedik el. Mivel óriási területről beszélünk, így ez a változás a felszínen szabad szemmel nem látható természetesen. Az viszont biztos, az Indiai-óceán tengerszintje a “gravitációs lyuk” felett 106 méterrel alacsonyabb a globális átlagnál, aminek oka a lyuknál mért alacsonyabb gravitációs erő és a környező területek nagyobb gravitációs vonzásának a kombinációja.

Az anomáliát először 1948-ban fedezte fel Felix Andries Vening Meinesz holland geofizikus, és ezt azóta más hajós expedíciók és műholdak mérései is megerősítették. Az anomália okával azonban a tudomány adós maradt – és mint arról a Scientific American beszámol, egy új tanulmány éppen ezt válaszolja meg.

A kutatók számítógépes modellekkel tanulmányozták, hogyan mozogtak és változtak a Föld tektonikus lemezei évmilliók során. Azt találták, hogy az IOGL a Föld köpenyének egy speciális szerkezete miatt alakult ki – ez a köpeny a Földkéreg alatt közvetlen található réteg. A köpeny itteni, speciális szerkezete pedig egy Afrika alatt található anomálival párosul, amelyet "afrikai foltnak" (African blob) neveznek. A kutatók úgy gondolják, hogy ezt az afrikai foltot egy ősi óceán fenekének a régi darabjai alkotják – ezek a darabok vagy „Tethyan-táblák” a Tethys-óceán tengerfenék ősi maradványai, amely Laurasia és Gondwana szuperkontinense között feküdt több mint 200 millió évvel ezelőtt. Mind Afrika, mind India Gondwana része volt, de a mai India területe mintegy 120 millió évvel ezelőtt északra költözött a Tethys-óceánba – létrehozva az Indiai-óceánt.

Ezen táblák, tehát az egykori óceán maradványai, a süllyedésük folyamán elérték a Földkéreg és a köpeny határát, és ekkor egyéb szerkezeti adottságokkal párosulva alakult ki az Indiai-óceánban tapasztalható gravitációs anomália.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/Pexels)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.