A Német Űrközpont (DLR) március harmadikán közleményben tudatta, hogy Oroszország elítélendő háborús cselekményei és az egyre nagyobb aggodalomra okot adó ukrajnai fejlemények miatt leállítja az együttműködést az orosz űrügynökséggel és intézményekkel a már folyamatban lévő és a még csak tervezés alatt álló programokkal kapcsolatban is, és amennyiben szükségessé válik, más nemzetek segítségével folytatja majd a munkákat. A bejelentést megelőzően, február 25-én a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) már megtette ugyanezt a lépést, az ő közleményük szerint, noha a két ország tudományos és oktatásügyi kooperációja alapvető fontosságú mindkét fél számára, de a közös (és tervezett) projekteket mégis befagyasztják, mivel meglátásuk szerint Oroszország hátat fordított a nemzetközi közösségnek Ukrajna indokolatlan megtámadásával.

The Russian attack on #Ukraine is a grave breach of international law with no justification whatsoever. There must be serious consequences. By its actions, Russia has turned its back on the international community.@AuswaertigesAmt #science #Ukrainian pic.twitter.com/jmxZF8qUax

— BMBF (@BMBF_Bund) February 25, 2022

Ezt követően, február 26-án az űrprogramokat is elkezdték leállítani - egyike az intézkedések miatt átmenetileg szünetelő projekteknek a Spectrum-Roentgen-Gamma misszió, amely a távoli, kettes számú Lagrange-pont körül keringő egység fő műszerének, az eROSITA röntgenteleszkópjának segítségével térképezi fel a világűr röntgenforrásait.

A program még a kétezres évek elején indult nemzetközi együttműködésben a Roszkoszmosz, az ESA (Európai Űrügynökség), az orosz IKI (Űrkutatási Intézet), az MPE (a Max Planck Intézet földönkívüli fizikával foglalkozó részlege) és a NASA részvételével, a memorandumot pedig a DLR és a Roszkoszmosz írta alá 2007-ben. A megállapodás értelmében a Spektr-RG obszervatóriumot, amelyen az eROSITA utazik, orosz szakemberek fejlesztették ki és az indítást is Oroszországból, a bajkonuri űrrepülőtérről kivitelezték 2019. július 13-án.

Az eddigi leghatékonyabb röntgenteleszkópnak, amely a kettes Lagrange-pont körül állt pályára (ott, ahol a James Webb teleszkóp is végzi majd megfigyeléseit, mikor elkezdődik tudományos küldetése) az elmúlt években számos új felfedezést köszönhettek a kutatók, mivel a korábbi teleszkópoktól eltérően az eROSITA (extended ROentgen Survey with an Imaging Telescope Array), sokkal szélesebb körű megfigyelésekre képes és jóval több forrást képes detektálni. A fő eszköz ennek elérésére a hét modulból álló tükör, amely egyes részei egyenként 54 alegységből állnak, valamint a Max Planck Intézet által készített detektor, amely egy korábbi szonda, az XMM-Newton röntgenkameráinak technológiáján alapul.

Az űrtávcsővel kevesebb mint két év alatt sikerült 3 millió forrást azonosítani,

köztük fekete lyukakat, amelyek az összes listázott objektum 77%-át adják, neutroncsillagokat (20%) és galaxiscsoportosulásokat (3%).

Andrea Merloni, a Max Planck Intézet tudósa szerint ez jelentősen meghaladja a többi űreszköz által végzett megfigyelések hatékonyságát, mivel az elmúlt fél évszázad röntgenforrásokat kutató missziói során, a Spectrum-Roentgen-Gamma indulása előtt, mindössze egymillió forrást fedeztek fel összességében. A Spektr-RG obszervatórium segíthet a fekete lyukak feltérképezésén kívül a titokzatos sötét energia utáni kutatásokban is, amelynek jellemzőire a galaxiscsoportosulások eloszlásából és sűrűségéből próbálnak következtetni a kutatók.

During the ground contact on Saturday, February 26, eROSITA was placed into safe mode.

— eROSITA (@eROSITA_SRG) March 1, 2022

A német gyártmányú teleszkópot, tekintve, hogy orosz modulon utazik, orosz részvétellel zajló űrprogram keretében, február 26-án biztonsági üzemmódba helyezték, ennek indoklásáról az MPE adott ki rövid értesítőt március 2-án. A tudományos adatgyűjtés szüneteltetése alatt az eddigi adatok feldolgozása tovább zajlik és a Max Planck Intézet reményei szerint a körülmények minél hamarabb engedik majd, hogy a munka a visszatérhessen a normál kerékvágásba.

(Fotó: Roscosmos/DLR/SRG/Lavochkin, Jeremy Sanders, Hermann Brunner, eSASS (MPE)/Eugene Churazov, Marat Gilfanov (IKI), MPE)

Mégis elhalasztják az európai-orosz közös Mars-misszió indítását a háború miatt Néhány nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a régóta várt ExoMars programot nem befolyásolja az ukrán helyzet, de a február 28-án kiadott újabb jelentés szerint a 2022-es indítást már valószínűtlennek ítéli meg az Európai Űrügynökség az Oroszországra kivetett szankciók miatt.