Kína hetente bocsát fel olyan titokzatos műholdakat, amelyekről alig tudni valamit

2023 / 09 / 27 / Bodnár Barna
Kína hetente bocsát fel olyan titokzatos műholdakat, amelyekről alig tudni valamit
Az amerikai SpaceX idén közel 70 rakétaindítást hajtott végre, azonban a Kínai Űrkutatási Tudományos és Technológiai Csoport (CASC) sem tétlenkedik. Kína idén 45-ször bocsátott fel rakétát, például a tegnap este Föld körüli pályára küldött Yaogan 33-04 műholdat is. A közlemény szerint az eszközt főleg civil felhasználásra szánják, a távoli megfigyelésekkel segítve a mezőgazdasági terméshozam-becslést, illetve a természeti katasztrófák kialakulásának megelőzését. A hivatalos tájékoztatás azonban zavarba ejtően kevés részletet tartalmaz.

A Kínai Űrkutatási Tudományos és Technológiai Csoport (CASC) általában szűkszavúan nyilatkozik az általa elért eredményekről és célokról, így nem meglepő, hogy a szinte hetente indított műholdakkal kapcsolatos tájékoztatók is meglehetősen elnagyoltak. Az űrügynökség hivatalos közlése szerint a Yaogan űreszközök úgynevezett távérzékelő funkcióval bírnak, és főként a mezőgazdasági termelést támogatják az általuk nyújtott adatokkal, de „egyéb célokkal” is rendelkeznek.

Az űreszközt tegnap este egy CASC által gyártott Long March 4C hordozórakéta segítségével indították el a Kína északnyugati részén fekvő Jiuquan Satellite Launch Centerből. Ez a rakétacsaládot jó ideje, majdnem pontosan 35 éve használják a kínai űrkutatásban, az első Long March ugyanis 1988. szeptember 7-án hajtotta végre az első repülését. Egyben ez volt az első alkalom, amikor Kína egy műholdat napszinkron pályára állított, névszerint a Fengyun-1-et.

A viszonylag új, Yaogan műholdhálózattal kapcsolatos feltűnően kevés részlet találgatásokra késztette a nyugati űrkutatási elemzőket, akik szerint a körülbelül 600-700 kilométer magasságban üzemelő

Yaogan kémműholdak a civil szolgálat mellett valószínűleg a kínai katonai hírszerzést is segítik,

és ez az elmélet a kínai állami berendezkedést tekintve nem tűnik túlságosan elrugaszkodottnak a valóságtól.

A Nasaspaceflight korábban arról számolt be, hogy a Yaogan 33-as sorozat előző műholdja, a Yaogan 33 (01), amely 2020 végén indult, valószínűleg egy űralapú szintetikus apertúrájú rádiólokátorral, vagy radarral (SAR) is rendelkezik, amely felhőkön keresztül és éjszaka is képes képet készíteni. A SAR nagy felbontású távérzékelésre képes, függetlenül a repülési magasságtól és az időjárástól, mivel ez a műszer képes a frekvenciákat úgy megválasztani, hogy elkerülje az időjárás okozta jelcsillapítást. Ez persze önmagában nem jelenti azt, hogy a műholdat katonai megfigyelésre használnák, azonban Kína nem is cáfolta ezt a felvetést.

A China Daily napilap szerint - amely egyébként szintén a Kínai Kommunista Párt sajtóosztályának tulajdonában van - a Yaogan-műholdcsalád Kína legnagyobb távérzékelő űreszköz-flottája, amelynek adatait "széles körben használják a kormányok, a közszolgáltatási ágazat és a vállalkozások".

Kína a műholdak indítása mellett az űrkutatás más területén is jelentős eredményeket könyvelhet el, az ország ugyanis saját fejlesztésű űrállomással is rendelkezik, amelynek építése és fejlesztése folyamatosan zajlik. A legfrissebb fejlemény, a Tienkung űrállomással kapcsolatban, hogy a tervek szerint még októberben elindul a következő állandó személyzet az állomásra a Shenzhou-17 küldetés keretében.

(Borítókép: Ourspace)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátását méri majd az űrből az ESA új műholdja
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátását méri majd az űrből az ESA új műholdja
Az Európai Űrügynökség (ESA) CO2M nevű küldetése a világon elsőként fogja mérni, hogy mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe kifejezetten az emberi tevékenység következtében.
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Az első robotizált NASA holdmisszió rovere 100 napig járja a Mons Mouton környékét víz után kutatva, majd küldetése végén megfagy.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.