A Kínai Űrkutatási Tudományos és Technológiai Csoport (CASC) általában szűkszavúan nyilatkozik az általa elért eredményekről és célokról, így nem meglepő, hogy a szinte hetente indított műholdakkal kapcsolatos tájékoztatók is meglehetősen elnagyoltak. Az űrügynökség hivatalos közlése szerint a Yaogan űreszközök úgynevezett távérzékelő funkcióval bírnak, és főként a mezőgazdasági termelést támogatják az általuk nyújtott adatokkal, de „egyéb célokkal” is rendelkeznek.

Az űreszközt tegnap este egy CASC által gyártott Long March 4C hordozórakéta segítségével indították el a Kína északnyugati részén fekvő Jiuquan Satellite Launch Centerből. Ez a rakétacsaládot jó ideje, majdnem pontosan 35 éve használják a kínai űrkutatásban, az első Long March ugyanis 1988. szeptember 7-án hajtotta végre az első repülését. Egyben ez volt az első alkalom, amikor Kína egy műholdat napszinkron pályára állított, névszerint a Fengyun-1-et.

A viszonylag új, Yaogan műholdhálózattal kapcsolatos feltűnően kevés részlet találgatásokra késztette a nyugati űrkutatási elemzőket, akik szerint a körülbelül 600-700 kilométer magasságban üzemelő

Yaogan kémműholdak a civil szolgálat mellett valószínűleg a kínai katonai hírszerzést is segítik,

és ez az elmélet a kínai állami berendezkedést tekintve nem tűnik túlságosan elrugaszkodottnak a valóságtól.

A Nasaspaceflight korábban arról számolt be, hogy a Yaogan 33-as sorozat előző műholdja, a Yaogan 33 (01), amely 2020 végén indult, valószínűleg egy űralapú szintetikus apertúrájú rádiólokátorral, vagy radarral (SAR) is rendelkezik, amely felhőkön keresztül és éjszaka is képes képet készíteni. A SAR nagy felbontású távérzékelésre képes, függetlenül a repülési magasságtól és az időjárástól, mivel ez a műszer képes a frekvenciákat úgy megválasztani, hogy elkerülje az időjárás okozta jelcsillapítást. Ez persze önmagában nem jelenti azt, hogy a műholdat katonai megfigyelésre használnák, azonban Kína nem is cáfolta ezt a felvetést.

A China Daily napilap szerint - amely egyébként szintén a Kínai Kommunista Párt sajtóosztályának tulajdonában van - a Yaogan-műholdcsalád Kína legnagyobb távérzékelő űreszköz-flottája, amelynek adatait "széles körben használják a kormányok, a közszolgáltatási ágazat és a vállalkozások".

Kína a műholdak indítása mellett az űrkutatás más területén is jelentős eredményeket könyvelhet el, az ország ugyanis saját fejlesztésű űrállomással is rendelkezik, amelynek építése és fejlesztése folyamatosan zajlik. A legfrissebb fejlemény, a Tienkung űrállomással kapcsolatban, hogy a tervek szerint még októberben elindul a következő állandó személyzet az állomásra a Shenzhou-17 küldetés keretében.

(Borítókép: Ourspace)