Nemrég, tavaly december végén tért vissza a Földre a Csang'O-5 kínai űrhajó a fedélzetén két kilogrammnyi holdkőzettel, a júliusban indított űrhajójuk pedig már 400 millió kilométert megtett és űrszondájuk májusban landolhat a Mars felszínén. Ez azonban nem elég, Kína hamarosan három új űrküldetést indít, mivel belevágnak saját űrállomásuk megépítésébe is.
A kínai Launch Vehicle Technology akadémia (CALT) most végzi el az utolsó simításokat azokon a rakétákon, melyek az ország első űrállomás-moduljának, valamint egy teher- és egy utántöltő járműnek a kilövésére szolgálnak majd. Az ország összesen 11 misszió során tervezi megépíteni három modulos állomását, és egy legénységgel végrehajtott küldetés is jöhet, ugyanazon rakéták egyikével.
Az LVT akadémia által kifejlesztett 849 metrikus tonna súlyú Hosszú Menetelés 5B nehézrakéta célja, hogy tavasszal már pályára állíthassa az első, 22 tonnás súlyú modult. Az indítás pontos időpontját még nem közölték.
Kihalásztak egy kínai tengeri drónt Indonézia felségvizein
Egy egyszerű indonéz halász fogta ki a kínai drónt, ami valószínűleg a tengeralattjárók számára optimális körülményeket igyekezett felmérni a Dél-kínai-tengertől Ausztráliáig húzódó stratégiai fontosságú útvonalon.
"Hamarosan befejezzük Kína első, hosszútávú orbitális pályán keringő, legénységgel ellátott űrállomásának megépítését, amely megfelel a fejlett világ szintjének, és nagyszabású űrkutatási kutatásokat fogunk végezni a fedélzetén" - mondta el Zhou Jianping, Kína ember részvételével zajló űrrepülési programjának főtervezője az állami hírügynökségnek.
A 16,6 méter hosszú, 4,2 méter átmérőjű Tianhe magmodult a Kínai Űrtechnikai Akadémia (CAST) fejlesztette ki, és már Wenchangban van. 2020 elején tesztelték a Long March 5B első repülési modelljével, amely Kína legnagyobb hasznos teherbírásával rendelkezik.
"Meggyőződésünk, hogy az űrállomás fontos szerepet játszik majd az emberiség tudományos kutatásának élvonalában és az űrtechnikánk fejlődésében is" - tette hozzá Jianping. 2022-ben Kína egy Hubble osztályú Xuntian nevű űrtávcsövet is pályára állíthat, hogy csatlakozzon az akkorra már odafent keringő űrállomásához.
(Forrás: SpaceNews Kép: CMSA)
Ez is érdekelhet:
Sikeresen landolt a titokzatos kínai űrrepülőgép
Ahogy arról nemrég hírt adtunk, múlt héten pénteken a reggeli órákban Kína, felbocsátott egy újra felhasználható űrhajót, és -bár akkor ezt még nem tudtuk - most már biztos, hogy egy űrrepülőgép is volt a fedélzetén. Ezt onnan lehet tudni, hogy most bejelentették, hogy leszállt, és Micimackó óta tudjuk, hogy ami leszáll, annak előtte fel kellett szállnia.
Kína felbocsátott egy újrafelhasználható tesztűrhajót, ami valószínűleg egy űrrepülőgép
Kínának hivatalosan sem újrafelhasználható űrhajója sem űrsiklója nincs. Ugyanakkor mintha mégis lenne, csak ezekről soha nem szól a hivatalos közlés. Most éppen mintha épp felbocsátották volna a nem létező eszközök egyikét.
Friss hírek az USA és Kína titkos kém-űrrepülőiről
Az amerikai légierő titokzatos kém űrrepülője, az X-37B, október végén visszatért a Földre, miután új rekordot felállítva, több mint két évet keringett a bolygó körül. Még nem ismeretes, hogy pontosan mi a jármű célja , de a Légierő annyit elismert, hogy az űrhajó számos apró műholdat vitt magával az űrbe a küldetés során.
Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!