Kínai űrhajó indult a Marsra, egy roverrel, egy leszálló és egy keringő egységgel
2020 / 07 / 23 / Justin Viktor
Kínai űrhajó indult a Marsra, egy roverrel, egy leszálló és egy keringő egységgel
Kína ma reggel sikeresen elindította első nagy bolygóközi misszióját a Marsra. Az indítással hosszú, hét hónapos út kezdődik a mélyűrben, és amint a misszió eléri a Vörös Bolygót, Kína lehet a második nemzet, amely valaha leszállt a Mars felszínén, és rovert üzemeltetett ott. Az űrhajó 2021 februárjában érheti el a Marsot.

Hosszú Menetelés 5

A Tianwen-1 misszió űreszköz triója egy mars körül keringő egységből, egy leszállóegységből és egy roverből áll. Az eszközök mindegyike, a Hosszú Menetelés 5 rakéta orrában helyezkedik el, ami ma reggel szállt fel a kínai Wenchang űrhajó-indító állomásról. A Hosszú Menetelés 5 Kína egyik legerősebb rakétája, és ez a küldetés a negyedik kilövése mindent összeszámolva.

A misszióra a Mars-utazáshoz ideális  indulóablakban került sor, amely 26 havonta áll rendelkezésre, amikor a két bolygó együtt áll az egyszerűbb áthaladáshoz igazodva, és elérik maximális közelségüket, ami 58 millió kilométer. A Tianwen-1 fordítása „Mennyei igazság keresése”, és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) irányítja.

Csak lassan, szépen..

Amint megérkezik a Marshoz, a Tianwen-1 az egyenlítő körüli keringési pályára áll. Néhány hónapon keresztül, 2021 áprilisig, az űrhajó erről a pályáról vizsgálja majd a Marsot, felvételeket készítve a felszínről - ideértve a rover potenciális leszállási helyét, az Utopia Planitia-t is.

"Az, hogy ezt pontosan miért csinálják, nem egészen értjük, hiszen rengeteg ingyenes NASA fotó áll rendelkezésre" - mondta Andrew Jones, a kínai űrprogram szakértő újságírója. Az Utopia Planitia több lehetőség közül volt az egyik  Kína által megfontolt leszállási hely, és a hét elején a Nature Astronomy által közzétett küldetés-frissítésben a misszió főmérnöke, a májusban elhunyt Wan Weixing, megerősítette ezt a helyszínt.

7 borzalmas perc

A felszínhez közeledve a leszállóegység a leszállórakéta-fúvókáit használja, hogy tovább lassítsa az ereszkedést, végül leszálló-talpak segítségével érinti majd meg a talajt. A leszállás pontos részletei és ütemezése mér nem egyértelmű, de körülbelül hét percig tarthat a marsi légkörbe való belépéstől számítva.

"Kínának, mint előtte az amerikaiaknak, meglesz a maga “hét borzalmas perce”, amikor a leszállóegység belép a Mars atmoszférájába, és ezt csak tehetetlenül szemlélhetik majd, a beavatkozás lehetősége nélkül

- mondta Brian Harvey egy kínai űrprogrammal foglalkozó másik szakíró. "De a kínaiaknak legalább megvan az a nagy előnye, hogy már kétszer is leszálltak a Holdra."

90/365 nap

A Mars felszínén, a leszállóegység saját napelemeit használja majd az energia előállításához, és egy rámpát enged le a felszínre. A két méter átmérőjű és körülbelül 240 kilogramm súlyú rover ezt követően legördülhet ezen a rámpán a felszínre.

A Marson mindhárom űrjármű együtt dolgozik majd a Mars geológiájának tanulmányozásán, és annak kiderítésén, hogy mi rejtőzhet a bolygó felszíne alatt.

A rover várhatóan 90 földi napig működik majd a marsi felszínén, a bolygó körül keringő űrhajó pedig egy évig is kitarthat. Fennáll annak a lehetősége is, hogy mindkét eszköz tovább bírja, de ezek a becslések konzervatívak, akárcsak a legtöbb űrrepülésnél" - mondta el Jones.

Utopia Planitia

Azt, hogy a tervek szerint merre jár a rover a felszínen, és pontosan mihez kezd, nem ismert. A fedélzetén hat műszer és két kamera kapott helyet a felület tanulmányozására. Publikált tudományos célja a víz-jég felkutatása a Mars felszínén és a marsi kőzetek összetételének tanulmányozása.  Az Utopia Planitia érdekes régió, amelyről azt gondolták, hogy ősi iszapfolyások otthona lehet, és persze itt ért földet 1976-ban a NASA Viking 2 landolóegysége.

Eddig csak az Egyesült Államoknak sikerült robotizált űrhajót juttatni a Marsra, amely képes volt a felszín felfedezésére. Európa kétszer is megpróbálkozott a bolygóra szállással, de mindkétszer kudarcot vallott. A legközelebb a Szovjetunió Mars 3 űrhajója került ehhez, mely 1971-ben sikeresen landolt, és bár körülbelül 20 másodpercig kommunikált is, de aztán váratlanul elhallgatott.

Mindenki a Marsra tart

Ahogy már írtunk róla, a Tianwen-1 valójában a második küldetés, mely idén nyáron (eddig) a Marsra indult, mivel az Egyesült Arab Emírségek július 19-én elindította el az első bolygóközi misszióját, és egy “Hope” névre keresztelt űrhajót küldtek a Marshoz, ami a bolygó időjárását vizsgája majd.

A Tianwen-1 nem az egyetlen küszöbön álló kísérlet a Marsra történő leszállásra. A NASA Perseverance (kitartás) rovere a tervek szerint 2021 február 18-án érkezik meg a Marsra a Jezero kráterben, ahol a valaha tervezett egyik legszélesebb körű életjelek utáni kutatást folytatja majd le. Az ügynökség július 30-án készül útnak indítani a küldetést, melynek során az összegyűjtött marsi talajminták egy nap talán visszajuthatnak a Földre is tanulmányozás céljából.

Kínának további marsi ambíciói is vannak. Arról is beszéltek már, hogy 2028-ban egy Mars-minta Földre juttatási küldetést hajtanak végre, amit a NASA és az ESA is terveznek később, de még ebben az évtizedben. Az a fegyvertény, ha sikeresen elérik és leszállnak a Marsra, jelentős lépés lesz Kína számára e cél elérése felé.

(Forrás: TheVerge, Forbes Képek: China.org, NASA)


 


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.