A szervezet alkoholbontása a májban történik. A máj méregtelenítő folyamata azonban egy adott sebességgel történik, amit nem lehet mesterségesen felgyorsítani, akkor sem, ha valaki életveszélyben van a vérében keringő túl sok alkohol miatt. Ilyenkor az orvosok sem tudnak sokkal többet tenni annál, hogy stabilizálják az illető állapotát, és szépen kivárják, hogy a máj elvégezze a feladatát. Amire viszont eddig senki sem gondolt, hogy az alkohol kipucolásában a tüdőnek is szerep jut. Amikor ugyanis az alkoholban dús vér a tüdőbe kerül légcsere céljából, akkor az alkohol egy része is távozik. Ez okozza az ismert „kocsmaszagot” valaki leheletében. Kilégzéskor ugyanakkor nem csak alkohol, hanem szén-dioxid is távozik.

Az alapelv tehát, hogy az alkoholmérgezett betegnek felgyorsítjuk a légzését (hiperventilláció). A gond csak az, hogy a hiperventilláció nem a szervezet alapállapota, akkor következik be például, ha valakinek pánikrohama van. A hyperventillációs alkalózis például tetániás rohamot: az izmok tartós, fájdalmas görcsös összerándulását és feszülését okozza. A hiperventilláció emellett tudatvesztést is okozhat.

Joseph Fisher, aki a tanulmány szerzője, valamint a készülék feltalálója és amellett aneszteziológus szakorvos, arra jutott, hogy ha sikerülne ebben a hiperventillációs állapotban pótolni a szervezetből túl gyorsan távozó gázokat, akkor jól lakna a kecske, és megmaradna a káposzta is, tehát távozna a szervezetből az alkohol, de nem jelennének meg a kedvezőtlen tünetek. Ennek megfelelően a készülék lényegében egy gázmaszk, amely oxigén és szén-dioxid tartályokra van kötve. A keverék kiváltja a hiperventillációt, majd a készülék visszacsatolás után pótolni kezdi a szén-dioxidot, vagyis nem jelennek meg szövődmények, mint az előbb említett tetániás roham. Mindennek szabályzását ráadásul egy mechanikus szelep végzi, vagyis bármiféle bonyultabb elektronika nélkül működik a rendszer.

A mostani tanulmányban öt egészséges önkéntest vizsgáltak, akik közepesen berúgtak (40 százalékos vodka és fél liter víz keveréke meg is tette a kívánt hatást). A készülék segítségével pedig az önkéntesek körülbelül háromszor olyan gyorsan józanodtak ki, mint anélkül. (A véralkoholszintjüket alkoholszondával és vérvizsgálattal is ellenőrizték.) Habár ez a kutatás nagyon kevés résztvevővel zajlott, ezért a bizonyítási értéke sem túl combos, az eszköz (amúgy ClearMate a neve) használatát az USA Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelete (FDA) már engedélyezte az ország sürgősségi osztályain, mint kezelési eszközt szén-monoxid-mérgezés esetében. Fisher szerint azonban a készülékkel nem csak a szén-monoxid-, de az alkoholmérgezés is kezelhető.

Az orvos nyilatkozata szerint annyira kézenfekvő megoldás az alkoholszint csökkentésére kihasználni a májon kívül a másik kaput, amit erre kínál a szervezet, tehát a tüdőt, hogy nem is érti igazán, eddig ezzel a módszerrel miért nem próbálkozott még senki.

(Címlapkép/nyitókép: UHN)