Az MTI beszámolója szerint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán nyolc pontból álló klíma- és természetvédelmi akciótervet tett közzé, amely "hozzájárul a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelent az éghajlatváltozáshoz és szerepe van a szemléletformálásban".

Bár az akciótervből sok konkrétum egyelőre nem derült ki, de az biztos, hogy Magyarország - igazodva az Európai Tanács korábbi döntéséhez - jövőre betiltja az egyszer használatos műanyagok használatát, így többek között a műanyag poharakat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat és bevásárlótáskákat. A miniszter szerint mindent megtesznek érte, hogy az egyszer használatos termékeket újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel, ennek érdekében támogatni fogják az ilyen termékeket gyártó cégeket, valamint a fémdobozok, az üveg- és műanyagpalackok visszaváltását.

Több napenergia, kevesebb szén

Az akcióterv másik fontos ígérete, hogy "környezetbaráttá" alakítják a mátrai szénerőművet, amelynek lignites egységeit folyamatosan kivezetik, és 2025 után a széntüzelés teljesen leáll. Ezzel párhuzamosan fejlesztik a földgáz alapú valamint a napelemes áramtermelést, illetve az erőmű hulladékégető- és villamosneregiatároló-kapacitását. A Greenpeace szerint Magyarországon a mátrai szénerőmű a legnagyobb széndioxid-kibocsátó, amely a magyar villamosenergia-szektor kibocsátásának mintegy feléért felelős.

Palkovics azt is megígérte, hogy tíz év alatt hatszorosára növelik Magyarország napenergia-termelő kapacitását, ennek keretében a háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. A kormány emellett 32 milliárdot fordít arra, hogy a kis- és középvállalkozások megújuló energiára való áttérését támogassa. A miniszter szerint 2030-ra az országban előállított energia 90%-ban széndioxid-mentes lesz. Ahogy korábban a Playeren írtunk róla, Magyarország az EU országok között a sereghajtók között van a napenergia-termelésben, viszont a kapacitásbővülés tekintetében az elmúlt két évben már a legjobban teljesítő országok között voltunk. Tegyük hozzá: a most bejelentett intézkedés csak akkor lesz hatékony, ha ezzel párhuzamosan nem vásárolunk elektromos áramot olyan országoktól, amik továbbra is szénerőművekben állítják elő az elektromos energiát. A Sandbag klímapolitikai elemzőműhely jelentése szerint Magyarország tavaly jelentős mennyiségben importált áramot Szerbiából és Ukrajnából, ahol továbbra is üzemelnek szénerőművek.

A napenergia támogatása mellett a program azt is hangsúlyozza, hogy Európában az atomenergia használatát nem korlátozni, hanem támogatni kell.

Elektromos autók, Zöld Államkötvény

A klímavédelmi akcióterv  jelentős figyelmet fordít az elektromobilitás ösztönzésére is. Ennek része a kis és olcsóbb autók támogatása, az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzése a tömegközlekedésben, valamint hogy minden újépítésű társas- és irodaházban lehetőség legyen az elektromos autók töltésére. Az akcióterv keretében július 1-vel létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot, aminek feladata a hulladékgazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális lerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése a hulladék eltávolítására.

Palkovics elmondta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére is, és 2021-ig 150 ezer hektárnyi területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. A miniszter szerint minden újszülött után tíz fát ültetnek el, aminek eredményeképp az erdős terület 2030-ra 27%-ra nő (megj. Magyarországon évente átlagosan nagyjából 90 ezer gyerek születik, tehát ez csaknem egymillió fa elültetését jelentené évente). A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy bevezetik a Zöld Államkötvényt, aminek a részleteiről egyelőre semmit sem lehet tudni, de a nemzetközi példák alapján olyan papírról lehet szó, aminek a bevételeit csak zöldprojektekre lehet fordítani.

(Borítókép: Pixabay)