Konkrétan a kihalás peremén táncolt az emberiség egymillió évvel ezelőtt, ráadásul hosszú-hosszú időn keresztül

2023 / 09 / 02 / Felkai Ádám
Konkrétan a kihalás peremén táncolt az emberiség egymillió évvel ezelőtt, ráadásul hosszú-hosszú időn keresztül
Körülbelül százezer éven keresztül az emberi populáció száma olyan 1300 nemzőképes egyedre esett vissza – ami nagyon közel járt ahhoz, hogy a fajunk kihaljon.

Körülbelül 1 millió évvel ezelőtt a korai modern emberek majdnem kihaltak, mivel a populációjuk csaknem 1280 egyedre esett vissza, és ez a népességszám körülbelül 117 ezer éven keresztül fennállt. Ez az esemény egybeesett bizonyos környezeti változásokkal, és befolyásolhatta a modern emberek, a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek evolúcióját.

Az eredményre genetikai vizsgálat alapján jutottak a tudósok, és az esemény olyan jelentős lehetett, hogy befolyásolhatta akár egy olyan kromoszóma kialakulását is, ami bennünk, modern emberekben is megtalálható.

Körülbelül 1 millió évvel ezelőtt történt valami félelmetes: a modern emberek ősei populációjában megjelent egy úgynevezett szűk keresztmetszet – ebben az időszakban korai őseink egyedszáma jelentősen visszaesett, és körülbelül 117 ezer éven át nagyjából 1280 fő maradt. Ez a kihalás közeli esemény jelentős hatással volt az emberi evolúcióra is.

A „populációs szűk keresztmetszet” kifejezés a populáció méretének jelentős csökkenésére utal. A szűk keresztmetszetről azt tartják, hogy hosszú ideig, körülbelül 117 ezer éven át tartott, ami tehát az emberi történelem jelentős része – számol be az új kutatás eredményéről a Live Science.

Mint az LS írja, korábbi kutatások szerint a modern ember körülbelül 300 ezer évvel ezelőttről, Afrikából származik. Az akkori időkből származó borzasztóan kevés kövület miatt viszont továbbra is sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, miként festett az emberi evolúció a modern ember megjelenése előtt. A mostani kutatás lényege tehát épp az volt, hogy többet megtudjunk erről az időszakról – ennek érdekében a tudósok több mint 3150 mai modern ember genomját vizsgálták meg 10 afrikai és 40 nem afrikai populációból. Új elemző eszközt is kifejlesztettek a modern ember őseit alkotó csoport méretének a meghatározására a leszármazottaikban található genetikai szekvenciák sokféleségének a vizsgálatával.

A genetikai adatok alapján pedig nagyjából az i.e. 813 ezer és i.e. 930 ezer évvel ezelőtti időszakban a modern ember ősei a becslések szerint elvesztették a nemzésre képes populáció körülbelül 98,7%-kát. Mint az egyik vezető kutató fogalmazott:

“Őseink nagyon hosszú ideig olyan súlyos népességi szűk keresztmetszetet tapasztaltak, hogy nagy volt a kihalás veszélye.”

A pontos magyarázat nem ismert, de az biztos, hogy a populáció ilyen drámai összeomlása egybeesett jelentős környezeti változásokkal, beleértve a lehűlést, a gleccserek megjelenését, az óceánok felszíni hőmérsékletének csökkenését, valamint az afrikai és eurázsiai esetleges hosszú aszályokat. Ezek a tényezők mind hozzájárulhattak a népesség fentebb leírt, brutális léptékű leapadásához.

A tanulmány szerint ráadásul akár kapcsolat is akadhat a szóban forgó szűk keresztmetszet és a modern emberek, a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek evolúciója között. Az utolsó közös ős, amelyen ezek a csoportok osztoztak, nagyjából egy időben éltek a szűk keresztmetszettel (körülbelül az i.e 765 ezer és i.e. 550 ezer évvel ezelőtti időszakban) – vagyis ez a hosszas esemény akár szerepet is játszhatott ezen eltérő populációk szétválásában. Mint az egyik kutató elmondta, például elképzelhető, hogy a népesség ezekben az időkben az áldatlan körülmények miatt apró, különálló csoportokra bomlott, és idővel a csoportok közötti különbségek elég jelentősnek bizonyulnak ahhoz, hogy ezeket a túlélőket külön populációkba sorolhassuk – a modern emberekébe, a neandervölgyiekébe és a gyenyiszovai emberekébe.

Érdekesség, de szintén ezen idő alatt ment végbe két ősi kromoszóma fúziója – ez a mai emberben a Humán 2-es kromoszóma kialakulásába torkolló, már eddig is ismert fúziós folyamat ugyanis szintén egybeesett ezzel a szűk keresztmetszettel. Magyarán ezen genetikai esemény mögött szintén állhat ez a hosszas, kihalás közeli állapot.

Az elég valószínűnek tűnik tehát, hogy ez az elhúzódó, kihaláshoz közeli állapot jelentős hatással volt a mai ember evolúciójára. Sőt emellett a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek evolúciójában is szerepet játszhatott. A tudósok reményei szerint pedig a további kutatások valószínűleg feltárják azokat a genetikai és környezeti tényezőket, amelyek hozzájárultak ehhez a szűk keresztmetszet kialakulásához.

Annyit viszont elmondhatunk, hogy nagyon úgy tűnik: a szürke hétköznapjaink már most egy ősi, posztapokaliptikus sztorit rejtenek.

(Kép: Pixabay/Franz26)


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
A koronavírust vizsgálta a fizikus, és arra jutott: szimulációban élünk
A koronavírust vizsgálta a fizikus, és arra jutott: szimulációban élünk
Dr. Melvin Vopson már korábban megfogalmazta az infodinamika második törvényét, de legutóbb ezt a koronavírus mutációjával is illusztrálta. Mindez szerinte arra utal, hogy valójában szimulációban élünk.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.