Koponyákat robbantott és üveggé változtatta az agyat a Vezúv ókori kitörése

2020 / 02 / 04 / Perei Dóra
Koponyákat robbantott és üveggé változtatta az agyat a Vezúv ókori kitörése
Herclaneum egyike annak megannyi ókori városnak, melynek lakói szörnyű halált haltak a fojtogató hamu és extrém hő miatt. Míg Pompeji népével a kitörő tűzhányó által levegőbe lövellt hamu és törmelék végzett, a vulkánhoz közelebb eső Herclaneumot a hegyről lezúduló piroklaszt temette be. Ám úgy tűnik a terület még három évszázaddal az első ásatások kezdete óta is tartogathat érdekességeket.

Pierpaolo Petrone,  a Nápolyi II. Frigyes Egyetem törvényszéki antropológusa az elmúlt években több kutatást készített, melyekben egyebek mellett megemlíti, hogy Herclaneum kitörés utáni hőmérséklete elérhette az ötszázhúsz Celsius-fokot, ami nemcsak a belső szervek azonnali leálláshoz, de elpárolgásukhoz is elég.

Amikor szó szerint felforr az agyvíz

2018-ban Petrone és kollégái magas vastartalmú vegyületeket vizsgáltak pár fennmaradt, repedezett csonton: szerintük a perzselő hullámok elpárologtatták az emberek lágyszöveteit, vagyis az izmokat, inakat, idegeket és zsírt. Az agyban lévő folyadék pedig szó szerint felforrt, nyomást gyakorolt a koponyára, amitől az felrobbant. Egyes szakértők kétségbe vonják Petrone emlékeit, mondván ez esetben hamvasztásnál is hasonló reakciónak kellene történnie. Az ügy nem lett lezárva, sőt, egy másik -szintén Petrone nevével jelzett-, a New England Journal of Medicineben megjelent tanulmány még inkább olaj volt a tűzre.


Ez lenne a koponyából eltávolított üvegszerű anyag.

Petrone ezúttal egy 1960-ban felfedezett áldozat megrepedt koponyáját vizsgálta, melynek belsejében fura, üvegszerű anyagot azonosított. A szakértő kizárta a vulkáni törmelék lehetőségét, az anyag ugyanis az emberi agyban fellelhető fehérjéket és zsírsavakat tartalmazott, ugyanakkor kísértetiesen emlékeztetett egy üvegszál szövetre.  Kiderült, hogy a különleges lelet alighanem az agy megüvegesedett maradványa. A  folyamatsorán az agy először magas hőfokon égett, majd hirtelen lehűlt, és üvegszerű anyaggá alakult.

„Ez az első alkalom, hogy hő által megüvegesedett emberi agyat találtunk.” Hozzátette: "Ilyen mértékű hőhatásnál könnyen előfordulhat, hogy „az extrém sugárzó hő meggyújtja a testzsírt és elpárologtatja a puhább szöveteket, még a hőmérséklet hirtelen lecsökkenése előtt” - olvasható a tanulmányban.

Petrone szerint lenyűgöző, hogy noha évtizedek óta modern eszközök segítségével pásztázzák Pompeji és Herculaneum területeit, de még egy hasonlóan ismert régészeti lelőhely is tartogathat számukra meglepetéseket.

Mi történt a folyóparton?

Egy másik, az Antiquity szaklapban megjelent tanulmányban Tim Thompson, az angliai Teesside Egyetem antropológusa és kollégái új megvilágításba helyezték a Herculaneum vízpartján elesettek halálának körülményeit. (A férfiak a folyóparton gyűltek, míg a gyerekeket és a nőket csónakokba terelték). Csontjaik eredetileg nem többek puszta megsemmisült maradványoknál, ám az elmúlt évtizedben kifejlesztett új tudományos technikák már a megégett leleteket is képesek elemezni.

"Az efféle maradványok valójában nagyon sokat elárulnak az adott személy életkörülményeiről." - mondja Thompson.

A kutatócsoport százötvenkét ember bordacsontjának kollagéntartalmát elemezte: ideális körülmények között a kollagén még a halál után is évekig kimutatható a csontokban, magas hőmérsékleten ugyanakkor jelentősen károsodhat. Thompson-ék összesen tizenkét esetben tapasztaltak erős kollagénkárosodást, elsősorban még fejlődésben levő gyerekeknél. Ellenben a csónakokban menekülők csontjainál nem tapasztaltak kristályosodást. Elzbieta Jaskulska, a Varsói Egyetem kutatója szerint ez azért lehetséges, mert ők haláluk után kevésbé voltak kitéve a lezúduló piroklasztnak.

(Fotó: Pixabay, Washington Post/The New England Journal Of Medicine/ Dr. Pierpaolo Pedrone)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Miután a nehézvizet felfedezték, szinte rögtön meg is kóstolták.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.