Az Egyesült Államok - amely a jövő évben tervez kilépni a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményből, és így talán utoljára vett részt a klímaváltozási tárgyalásokon - elutasította a megállapodást a szegényebb országok kompenzálásának módjáról. Ezt az éghajlati katasztrófák következtében elszenvedett gazdasági veszteségek teszik szükségessé, bár az USA általánosságban hozzájárult a segítség módjának megkereséséhez.

Történelmi szennyezők

A kérdés az volt, hogy az Egyesült Államok és a hozzá hasonló történelmi szennyezők (Kína, India, Brazília, Ausztrália) a jövőben felelősségre vonhatóak lesznek-e. (Nem.)

António Guterres az ENSZ főtitkára, szokatlanul enerváltan értékelte hivatalosan a - korábban “Felek Konferenciájának” nevezett - ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülése tárgyalásainak eredményeit:

"Csalódott vagyok a #COP25 eredményeiben " - írta António Guterres a Twitteren.

"A nemzetközi közösség elveszített egy fontos lehetőséget, hogy megnövelt erőfeszítést mutasson a klímakrízis enyhítésére, az ahhoz való alkalmazkodás és a kapcsolódó pénzügyek területén" - tette hozzá.

Tudósok vs Politikusok: 0:1, kettes

Az éghajlati tárgyalásoknak a tervek szerint már pénteken vége lett volna, de további két napig folytatódtak, ezáltal az idei ülésszak lett a valaha tartott leghosszabb. A történtek rámutattak a hatalmas szakadékra a között, amire a világnak a tudósok véleménye szerint szüksége van, és a között amit a világ legbefolyásosabb vezetői akár csak megvitatni is hajlandóak, a cselekvésről nem is beszélve.

A konferencián a világ 196 országa jelent meg, közülük nemzeti hozzájárulásának fokozását tekintve, hetven ország volt hajlandó komolyabb erőfeszítést is vállalni a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ötven állam- és kormányfő, az EU intézményi-vezetői, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mind megjelentek. A klímacsúcs alatt Madrid tartományban annyi fát ültettek mint ahányan részt vettek a konferencián (~25 ezret).

A tárgyalások megkezdésekor a cél, a mérföldkőnek számító Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény utolsó megoldatlan részleteinek tisztázása volt. A 2015-ben elfogadott paktum alapján az aláíró országok meghatározták saját céljaikat és ütemterveiket a bolygónkat melegítő gázok kibocsátásának visszaszorítására.

Úton a szakadék felé

A gazdag és szegény országok most egyaránt szerettek volna elérni egy, legalább papíron létező elköteleződést a jövő évi klíma-cselekvési célok felpörgetése mellett.

A tudományos konszenzus úgy tartja, hogy a jelenlegi pályán maradva a globális átlaghőmérséklet olyan szintre nő majd, ahol a hőhullámok valószínűleg fokozódnak, a viharok súlyosbodnak, a part menti városok pedig az elárasztás veszélyének lesznek kitéve.

De még erről sem született megállapodás. A záró nyilatkozat a diplomácia nyelvén rendkívül gyengének számító „sürgős szükséget” állapított meg a kibocsátások csökkentésére, a Párizsi Megállapodásnak megfelelően.

"Ez a COP nem teljesítette az erőfeszítések növelésével kapcsolatos elvárásainkat, hogy az otthon és a világban élő emberek, a fiatalok aggodalmaival törődjünk" - mondta Sonam Phuntsho Wangdi, a Legkevésbé Fejlett Országok Csoportjának (LDCG - Least Developed Countries Group) elnöke a tárgyalásokon.

Forrongó hangulat

Az idei tárgyalások ideje alatt fiatalok által vezetett tüntetések hullámai zajlottak, követelve, hogy az országok forduljanak el a fosszilis tüzelőanyagoktól és csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Greta Thunberg, - akinek COP25 beszédéről már írtunk a rakétán, - kiábrándulásának adott hangot a Twitteren:

Greta Thunberg on Twitter

It seems like #cop25 in Madrid is falling apart right now. The science is clear, but the science is being ignored. Whatever happens we will never give up. We have only just begun. https://t.co/wEFIDLU382

"Úgy tűnik, hogy a madridi #COP25 épp most hullik a darabjaira. A tudomány hangja világos, de a tudomány hangjával nem foglalkoznak. Bármi is történjék, mi soha nem adjuk fel. Még épphogy csak belekezdtünk" - írta a Fridays for Future-mozgalom alapítója. Támogatólag megosztotta David Wallace-Wells klímaaktivista, a New York magazine újságírója, és az idén megjelent "A lakhatatlan Föld" című klímaváltozásról szóló könyv írója véleményét is:

"A COP25 célja az volt, hogy a nemzetek növeljék erőfeszítéseiket és a Párizsban kitűzött szén-dioxid-csökkentési célokat. Egy plusz nap vita és tárgyalás után az e célra utaló összes tartalom eltávolításra került az állásfoglalásból." - foglalta össze a történteket Wallace.

UN Climate Change on Twitter

The Climate Ambition Alliance is accelerating the transformation needed to meet the goals of the #ParisAgreement. 73 countries, 14 regions, 401 cities, 786 businesses, and 16 investors are taking #ClimateAction to reach carbon neutrality by 2050. ?https://t.co/kmGSIyE9dx https://t.co/9of7gcTqWF

Erőltetett kiskapuk

Az egyik legvitatottabb téma a széndioxid-kereskedelem új szabályrendszere volt, amely lehetővé tenné az országok és a vállalatok számára, hogy kereskedjenek az emisszió-csökkentéssel.

Azok a nagyobb országok azonban, amelyek egy régi rendszer alapján kreditekhez jutottak az emisszió-kereskedelmi rendszerben, ellenálltak a változásnak. Olyan könyvelési kiskapukhoz ragaszkodtak, amelyeket mások elfogadhatatlannak tartottak.

Néhány környezetvédelmi képviselő ezt reménykeltőnek minősítette.

“A semmilyen megállapodás a szén-dioxid-kereskedelemről, jobb, mint egy rossz megállapodás” - mondták ők.

(Forrás: MTI, TNYT, Képek: Flickr, UN)