Az Autonomous University of Barcelona kutatóinak legújabb tanulmánya szerint a jelenség kulcsa a levegőben lévő széntartalmú részecskékben rejlik. A kutatók kísérleteik során apró szilícium-dioxid-gömböket ütköztettek egymással, és mérni tudták, hogyan töltődnek fel a részecskék szén jelenlétében.

Amikor a felhőben kavarodó részecskék ütköznek egymással, statikus elektromosság halmozódik fel bennük, ami végül kisüléshez, azaz villámok kialakulásához vezet. Ez hasonlóan működik, mint amikor egy pulóvert dörzsölsz magadhoz, csak itt az apró hamuszemcsék súrlódnak egymással számtalanszor.

A töltésfelhalmozódás intenzitása a hamufelhő méretével és turbulenciájával növekszik, ezért a nagy kitörések különösen látványos fényjelenségeket produkálnak. A jelenség mögött a triboelektromos töltődés áll, amely a mechanikai ütközéseket és a kémiai összetevőket kombinálva hoz létre villámokat.

Ez az új felfedezés a vulkánok működése mellett a különféle ipari folyamatok során jelentkező triboelektromos jelenségeket is segít jobban megérteni. A felfedezés gyakorlati alkalmazásai is ígéretesek: a jövőben akár a lézernyomtatásban, az ásványfeldolgozásban vagy az ipari kipufogógázok kezelésében is hasznosíthatják az eredményeket.

Ezek is érdekelhetnek:

Erre az öt, nyugtalanító fizikai paradoxonra máig nincs magyarázat Öt meglepő gondolatkísérlet, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a világ működését.

Mennyire ismered a mértékegységeket? – kvíz Hány kérdésre tudtad a helyes választ?

Hat tudományos érv, hogy létezhettek jóval korábbi civilizációk is Százezer év múlva talán a mi civilizációnkból sem marad semmi, legfeljebb pár homályos mítosz.

(Forrás: Nature, NewScienctist, Gizmodo)