A jövő nagy üzletei: ezek az iparágak állnak a legnagyobb növekedés előtt

2022 / 06 / 03 / Támogatott Tartalom
A jövő nagy üzletei: ezek az iparágak állnak a legnagyobb növekedés előtt
Krisán László azon szerencsések közé tartozik, akik a magyarországi vállalkozói élet elmúlt 50 évének talán legkiemelkedőbb szereplőjétől, Demján Sándortól kaptak útravalót, feladatot és lehetőséget. Demján Sándor mentorálása alatt a Délkelet-ázsiai tapasztalatokból a kilencvenes évek végén hazatérő üzletember, más egyedi projektek mellett egy innovatív és komoly feladatot is kapott mentorától, amivel az ezredforduló elején létrejött KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójaként részese lehetett az elmúlt 20 év kisvállalkozói fejlődésnek, közelről láthatott trendeket, üzleteket, sikertörténeteket.

2000-ben Orbán Viktor miniszterelnök Demján Sándorral és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége javaslatára útjára bocsátott egy olyan kisvállalkozói finanszírozási programot, amely valós segítséget nyújt a kkv szektor számára. A Programban partner volt Parragh László és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A két szervezet példamutató együttműködése során nemcsak a KAVOSZ Zrt. jött létre, de egy olyan sikertörténet is született, amelyen keresztül a Széchenyi Kártya Program mára a kkv hitelezés jelképe lett. Krisán Lászlóval beszélgettünk a jövő nagy lehetőségeiről, izgalmas változásairól és arról, mennyire vonzó ma egy fiatalnak a vállalkozói életforma.

Az elmúlt 30 évben a technológia fejlődésével szakmák koptak ki, tűntek el, és ezzel együtt jelentek meg korábban nem létező feladatok. Bányász már elég kevés van, de social media manager annál több például. A technológia átalakít, beszánt, megszüntet, de teremt is. Milyen irányba érdemes tanulnia egy 14 éves fiatalnak ma, hogy kiszámíthatóan értékes jövője lehessen?

Az laikus szemmel is tisztán látható és megjósolható, hogy a robotika például egyre szélesebb körben nyer teret. Ebben a térhódításban többtízmilliós nagyságrendű munkahely/munkakör veszik oda majd, de még több teremtődik is ezzel. Az mindenesetre biztos, hogy új szaktudásra lesz szükség és az emberek és gépek még szorosabban fognak együtt dolgozni,

itt vagyunk az új világ küszöbén!

Azok fognak érvényesülni a munkaerőpiacon akik hajlandóak és képesek folyamatosan tanulni és tudásuk a logikára, gondolkodásra, megértésre épül.

Egyelőre csak sci-fi-nek tűnik, hogy bizonyos szerepköröket teljesen átvehetnek gépek, szoftverek, vagy algoritmusok, azonban érdemes erre felkészülnünk. Ez alapvetően fogja átalakítani a gazdasági és társadalmi berendezkedésünket. Együtt kell változnunk mindannyiunknak ezekkel a folyamatokkal és a hasznunkra fordítani azokat.

Azt gondolom, hogy

minden olyan terület hasznos, ami a készségeket és képességeket fejleszti, és rendkívül fontos lesz a digitális nyelvek ismerete, az automatizáció, a robotizáció.

De legalább ennyire fontos a fizikai munka is, és bármi is lesz, semmi nem váltja ki a kétkezi munkát, és a jövőben is kell a szaktudás, a szakképzettség, a szakmunkások, hiszen ház mindig kell a fejünk fölé, út mindig kell, amin haladhatunk, és élelem is mindig kell, hogy éljünk. Demján Sándor mindig mondta, hogy helyén kell lennie az okosok és szorgalmasok arányának.

Mik azok a trendcsináló technológiák, amik már most meghatározóak vagy rövid időn belül lesznek azok?

Röviden minden, ami nem a valós világban van jelen. Ami nekünk még sci-fi, de a gyerekeinknek már napi valóság lesz, hogy csak hívószavak mentén nézzük:

  • Digitalizáció
  • Virtuális valóság
  • Mesterséges intelligencia

Hogy alakította át a vállalkozásokat, hogy a digitalizációval eltűntek a határok? Meg lehet úszni a digitalizációt, vagy halálra vannak ítélve azok a vállalatok, akik kimaradnak belőle?

Létrejött egy nagy globális piac, és mindenki számára elérhetővé vált bármilyen célpiac, ami kiélezte a versenyt. A szervezetek átalakulnak, egyszerre sokkal több a lehetőség is, de a veszély is. Az eddigi uralt piacokra bejöhetnek versenyképesebb szereplők, ugyanakkor ez lehetőség is egyben. Sokkal transzparensebbé váltak a rendszerek, és fokozódott az olcsóbb gazdaságok exportja a drágább, nyugati világ felé. A régi világban, mondjuk húsz évvel ezelőtt még nem beszélhettünk arról, hogy egy magyar informatikus a világ másik felére dolgozik a saját szobájából, Magyarországról. Amerikai fizetésért dolgozik, de a magyar árszínvonalon élhet belőle itthon. Ez fordítva nem annyira izgalmas üzlet, egyelőre viszont mindenki jól jár vele. A tehetséges és szorgalmas, de sok szempontból elmaradottabb gazdaságú országok vállalkozásai hozzáférnek egy magasabb árhoz szokott rendszerhez - itt már az az ember érzése, hogy kiegyenlítődnek a világ igazságtalanságai.

Azt gondolom, hogy nem érdemes ebből kimaradni, de erősebben is fogalmazhatnék: a versenyben maradás feltételévé vált a digitalizáció! Aki nem lép, az meghal, vagy inkább kihal, mint a dinók.

A kérdés, hogy hirtelen történik-e mindez, vagy elhúzódó folyamatként, és hogy ezt valaki csak passzívan végig nézi, vagy elé megy és beleáll egy változásba. Én ez utóbbit javaslom.

Nem versenyképes ma egy cég sem internetes lehetőségek, applikációk nélkül. És nézzük csak meg mi történt a mobiltelefonok és számítógépek fejlődésével. Az én kislányom azt sem tudja, hogy mi is az a filmtekercs és a CD. A digitalizáció a jövő. Ez van.

Ha most lehetősége lenne visszautazni a múltba, és vállalkozni a mai ismeretekkel, mely területekre lenne kellene fókuszálni? Mik a mozgatórugói egy szektor felemelkedésének?

Jó lenne, mert akkor én találnám ki az Iphone-t, a Facebook-ot és az Amazont, hiszen a kilencvenes évek nagy lehetőségei a telekommunikáció területén voltak, a kétezres évek pedig már az e-kereskedelem hajnala volt. Az elmúlt évtized pedig elég hangos volt a blokklánc körüli gondolatoktól, úgyhogy egy kis bitcoin is jó időutazós ötlet lenne.

Az emberiség folyamatosan keresi a határait, amivel párhuzamosan a bolygó kizsákmányolása is zajlik, óriási sebességgel. Ez, meg a növekedési kényszer például arra ösztökél minket, hogy hódítsuk meg az űrt...

A jövő egészen biztosan az adatról, a genetikáról, az MI-ról, az űrről és a zöld iparágakról szól többek között, így ezeket a területeket érdemes szemmel tartani, oktatási stratégiában és befektetések vonatkozásában egyaránt figyelembe venni.

A Blokklánc őrület beszivárog-e a vállalkozások hétköznapjainkba? Ha igen, hogy? Lát arra esélyt, hogy ezt a technológiát 5-10 éven belül széles körben használja majd a világ?

Ma még ez a fogalom az üzleti életben nagyon távolinak tűnik, csak egy nagyon szűk réteg érti, és foglalkozik ezzel igazán. A blokklánc tulajdonképpen egy hatalmas adatbázis, amikor is az információk egy hálózaton vannak tárolva. Ez a fajta technológia először a pénzügyi szektorban jelent még, és még ma is ide kapcsoljuk, pl. az átutalási szolgáltatások területén.

Vannak ide kapcsolódó veszélyek és kihívások a rendszerben, beszéljünk akár kiberbiztonsági vagy szabályozási kérdésekről. Az, hogy ez a technológia terjedni fog, az nem kérdés: a logisztika, ellátási láncok, egészségügy mind-mind haszonélvezői lehetnek majd ennek a technológiának. Nekem személyesen egy kissé idegen, de a gyerekeim számára majdhogynem napi rutin már, ezért biztos vagyok abban, hogy megkerülhetetlen eleme lesz a jövő világának.

Kicsit térjünk vissza a hazai gondolatokra. Azt már látjuk, hogy a digitalizáció milyen lehetőségeket kínál, de úgy általában véve miért lehet vonzó életforma vállalkozni egy magyar fiatalnak 2022-ben?

Azt gondolom, hogy ezen a területen rengeteg még a feladat, hiszen ez nem általános trend. Sokkal inkább vonzóbbá kellene tenni ezt a pályát, életformát, tudatosítani a mai fiatalokban, hogy miért jó vállalkozni, és vállalkozónak lenni.

Ehhez azonban már gyerekkorban el kellene kezdeni a szemléletformálást. Ha ez így történne, sokkal jobb, sikeresebb, tudatosabb vállalkozóink lennének. Régóta próbálok edukálni és átadni másoknak a vállalkozói lét lényegét, de megvannak a határaim, és néha nehéz újra és újra kezdeni, de hiszem, hogy végül sikerülni fog.

Az önmegvalósítás rendkívül fontos lenne, hiszen rengeteg jó példát látunk arra, hogy már fiatalon is milyen sok jó ötlet van fejekben.

Ám az ötlet kevés, hiszen vállalkozni is egy szakma, ezért fontos megtanulni, hogy az ötleteket miként lehet piacra vinni, ott tartani és nyereséget realizálni azokon.

Mi kellene ahhoz, hogy Magyarországon olyan pezsgő startup kultúra valósuljon meg, mint a Szilícium völgyben, Berlinben vagy akár Tel-Avivban?

Viccesen szólva vagy 150 év, de komolyra fordítva a szót, nem hiszem, hogy nekünk ezekhez kell magunkat hasonlítani, nekünk inkább egy Magyarországra szabott fejlődési pályát kell kijelölni meghatározott célokkal és mérföldkövekkel, és hozzárendelni a képzést, egy jól kitalált pénzügyi eszközrendszert, valamint stratégiát. Ehhez mindenképp szükséges egy mélységi ismeret a vállalkozókról, és kell persze oktatás, mentorálás, de legfőképpen tőke, hitel, pályázat, garancia, azaz a THPG négyese. És hogy válaszoljak a kérdésre: kellenek hozzá emellett a tehetséges fiatalok, kreatív ötletek és vállalkozói merészség, vagabondság.

Ezek az adottságok külön-külön sokszor megvannak, de szükséges azok megtalálása, kiengedése, terelgetése, és szükség van egy állam általi szabályozó rendszerre, ami megteremti a jó és jól működés kereteit, továbbá finomhangolja a piaci érdekeket az állam gazdaságstratégiájának irányaival, hisz az érdek közös, a gazdasági fejlődés és növekedés.

Szintén a jövő egyik kulcsterülete a mezőgazdaság, szervezeti szinten is intenzíven vannak jelen a szektorban. Mennyire fejlett ma Magyarországon a mezőgazdaság, az együttműködő partnercégekkel milyen projekteken tudnak együtt dolgozni, milyen kilátásai vannak a szektornak?

Egy ország szuverenitásának 3 fő eleme van, a pénzügyi önállóság, az energiafüggetlenség és a nemzeti önellátás képessége. Ez utóbbi talán a legfontosabb. Nem kérdés, hogy mekkora a fontossága az agráriumnak, ami egyébként az egyik leggyorsabban és legjelentősebben fejlődő szektor. Rendkívül sok beruházás valósul meg az ágazatban, és ezek növekvő aránya a digitális átállást szolgálja (precíziós fejlesztések, technológiai váltás).

Ezek a fejlesztések egyértelműen képesek javítani az érintett vállalkozások versenyképességét és jövedelmezőségét. Hatalmas lehetőség van az agráriumban, ezt a kormányzat felismerte és határozott lépéseket is tett. Nézzük csak az agrár egyetemek tudás-koncentrációját vagy az integrátori fejlesztéseket, de ugyanilyen fontos, hogy a 21-27 közötti uniós ciklus agrárpénzeinek hazai hányada 15%-ról 80%-ra növekedett és ez óriási többletlehetőséget, kitörési pontos jelenthet.

A KAVOSZ koordinálásában működő Széchenyi Kártya Program termékei közül az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel és az Agrár Széchenyi Beruházási hitel GO! rendkívül fontos szerepet játszanak az agrárgazdaság finanszírozási hátterének biztosításával.

A kormány kiemelt figyelmet fordít tehát a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, és az egyik kulcsterület az elkövetkező években még mindenképpen a mezőgazdaság lesz Magyarországon.

(Fotó: Mudra László, Portfólió)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.