Testünk különböző típusú sejtekből áll, a bőr hámsejtjeitől kezdve a gondolatainkat irányító idegsejtekig. A tudósok azt találták, hogy a legtöbb felnőtt férfinak körülbelül 36 billió sejtje van, a felnőtt nőnek ezzel szemben körülbelül 28 billió, egy 10 éves gyermeknek pedig nagyjából 17 billió. Az érdekes az, hogy ezek a sejtek méretkategóriák szerint kiegyensúlyozottak, ami egy természetes szabályozásra utal, amely fenntartja a nagyobb és kisebb sejtek megfelelő arányát a különböző típusok között.

A mostani tanulmánynak a jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a teljes sejtszámot, hanem e sejtek relatív méretét is bemutatja – úgy tűnik, hogy testünk egyensúlyban tartja a sejtméretet és a számot, hogy egészségesek maradjunk, a különböző sejttípusok pedig tökéletesen megfelelnek a funkcióiknak.

Németországból, Kanadából, Spanyolországból és az Egyesült Államokból érkezett kutatók összefogtak, hogy megvizsgálják a testünk sejtjeinek lenyűgöző világát. A tanulmányban, amelyről a Science Alert számolt be, több mint 1500 publikáció alapján vizsgálták meg, hogy mennyi sejt található az átlagos emberi testben. A számok a következőképp festenek tehát: egy felnőtt férfi testében körülbelül 36 billió sejt van, míg a felnőtt nő esetén ez a szám jóval kevesebb: 28 billió. A kontextus kedvéért tegyük hozzá, hogy egy 10 éves gyerek testében nagyjából 17 billió sejt található.

Ami még érdekesebb, hogy ezek a sejtek hogyan szerveződnek: kiderült, hogy testünkben működik egy “okos rendszer”, amely fenntartja a nagy és kis sejtek megfelelő arányát az egészségünk megőrzéséhez. Mindez azért fontos, mert ha megértjük, hogyan kezeli testünk ezeket a sejteket, vagyis miként működik ez a rendszer, azzal számos titkot feltárhatunk egészségünkkel és a testünk működésével kapcsolatban. Olyan ez, mintha rendelkeznénk egy, a testünk belső működésére vonatkozó használati utasítással. Mint a kutatók írják:

“Ezek a minták a sejtméret és -szám közötti, az egész szervezetre kiterjedő egyeztetésre utalnak, és sejtméretek közötti homeosztázis létezését vetik fel a sejttípusok között.”

Másképp fogalmazva, úgy tűnik, hogy egy természetes egyensúlyi folyamat zajlik, ahol kevesebb nagyobb és több kisebb sejt keletkezik, hogy a kategóriák mindig egyenletesek legyenek. Ráadásul az egyes kategóriákban a méretbeli eltérések is nagyjából hasonlóak voltak. Figyelembe véve, hogy a test legkisebb sejtjeinek (például vörösvértestek) és legnagyobb sejtjeinek (például izomrostok) relatív mérete olyan, mint egy cickány és egy kék bálna méretének összehasonlítása, ez a szabályozás lenyűgöző.

Ahogy a kutatók rámutatnak, sejtjeink tökéletesen vannak méretezve a különböző szerepeikhez – és ennek a léptéknek a megzavarása gyakran betegség jelenlétére utal. Magyarán nyilvánvalóan fontos, hogy ez a fajta sejtszabályozás megtörténjen, és ez nagyon okosan történik.

A tudósok már korábban is próbálkoztak egyébként, hogy megbecsüljék a testünkben lévő sejtek számát, és az új adat közel áll a korábbiakhoz, de ezt a friss tanulmányt az teszi igazán különlegessé, ahogyan megpróbálja a sejtméretek összehasonlítását is megvizsgálni.

A tanulmány egyébként szabadon elérhető bárki számára az interneten, és így a tudósok a világ minden tájáról felhasználhatják ezeket az adatokat.

(Kép: Pixabay/ColiN00B)