A világon elsőként az M87 galaxisban lévő M87* fekete lyukról sikerült felvételt készíteni, pontosabban az árnyékáról, azaz a fekete lyuk körülötti fényes, keringő mágneses plazmáról, ami a felvételen ragyogó gyűrűként tűnik fel. A szupermasszív fekete lyuk hatmilliárd naptömegű, és a felvételt az Eseményhorizont Teleszkóp (Event Horizon Telescope, EHT) segítségével készítették el, amivel a fekete lyukak eseményhorizontjaira vadásznak. A 2019-es kép nagy előrelépést jelentett a fekete lyukak kutatásának terén, de a későbbi felvételek még nagyobb meglepetést is tartogattak: ahogy az az M87* további vizsgálatai alapján kiderült, a fekete lyuk mágneses terének polarizációja teljesen megfordult néhány év leforgása alatt.

Az M87* viszont még nem fogyott ki a különlegességekből, és további újdonságokat biztosít a kutatók számára,

a fekete lyukból kilövellő jetnek, azaz plazmanyalábnak az egyik szakaszát például még csak most sikerült megfigyelni infravörös tartományban.

A legújabb képet, ami egyúttal az eddigi legtisztább felvétel az M87*-ról, a James Webb Űrteleszkóp készítette el a NIRCam berendezésével, ami közeli-infravörös tartományban figyeli az űrt. A felvételről a kutatók “leradíroztak’ minden fölösleges zavaró tényezőt (a csillagok fényét és a por-, és gázfelhőket), ezért a kilövellés különösen jól látható, ahogyan ragyogó fénnyel távolodik a forrásától.

A legérdekesebb részletet azonban az úgynevezett ellennyaláb jelentette, ami a főnyalábbal ellentétes irányban halad egy szakaszon. A teljes jet körülbelül 3000 fényévnyire nyúlik ki a fekete lyuktól, és az ellennyaláb két szálból épül fel, amelyek egy ponton összekapcsolódnak. Az új képek segítenek a csillagászoknak a jet alaposabb feltérképezésében: azt is sikerült többek között igazolni az adatok alapján, hogy a kilövellés szinkotronsugárzást bocsát ki, amelyet a változó mágneses tér által irányított, nagyon nagy sebességű elektronok és pozitronok hoznak létre.

(Fotó: Jan Röder, Maciek Wielgus et al., Astronomy & Astrophysics (2025))