A James Webb Űrteleszkóp extrém érzékeny infravörös műszereivel már számos olyan megfigyelést sikerült tennie a csillagászoknak, amelyeket más teleszkópokkal lehetetlen volt megvalósítani korábban - egy újabb felfedezés pedig tovább növeli a JWST "zsákmányainak" számát. A teleszkóppal nem egy, hanem rögtön 138 eddig ismeretlen aszteroidát sikerült lencsevégre kapni, amelyek mérete túl kicsi ahhoz, hogy földi megfigyelőeszközökkel érzékelni lehessen. A kicsi persze relatív, az objektumok mérete valójában a több méterestől a több mint száz méteresig terjed, vagy ahogyan a NASA fogalmaz a busz méretűtől a stadion méretűig, de így is az eddig detektált legkisebb kisbolygókat jelentik, amelyeket az adott régióban valaha láttak.

Az aszteroidák a kisbolygóövben helyezkednek el, ami a Mars és a Jupiter keringési pályája között található, és ahol az eddig talált aszteroidák nagy többsége kering. A kutatók becslése szerint ezen a területen akár 2 millió olyan aszteroida is van, aminek átmérője meghaladja az 1 kilométert, az ennél kisebb méretű kisbolygók számát pedig megbecsülni is nehéz, de sok millió lehet belőlük. A frissen felfedezett 138 kisbolygó mérete arra utal, hogy az aszteroidák keringésük közben ütköznek egymással és darabok szakadnak le róluk, valószínűleg így keletkeztek a most detektált objektumok (vagy egy részük) is. A kisebb aszteroidák nagyobb eséllyel lépnek ki pályájukról és jutnak közelebb a Földhöz vagy a Naphoz, ezért különösen fontos a monitorozásuk és az, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a mozgásukról.

"A kisebb kisbolygóövi aszteroidák méretének, számának és evolúciós történetének megértése fontos háttér-információt ad a földközeli aszteroidákról, amelyeket a bolygóvédelmi programokban tanulmányozunk."

- mondta el Jessie Dotson asztrofizikus a felfedezés kapcsán.

Az aszteroidákat egy frissen kifejlesztett módszerrel észlelték a kutatók, miközben a TRAPPIST-1 csillagról készült felvételeket elemezték. A James Webb Űrteleszkóp infravörös tartományban mérő berendezéseivel könnyebb volt a kisbolygókat észrevenni, mint a csak a látható fény tartományában működő eszközökkel, de a jövőben nem csak a JWST képességeire támaszkodhatnak a csillagászoknak az ehhez hasonló megfigyelések során. A NASA NEO Surveyor (Near-Earth Object Surveyor) teleszkópja is infravörös műszerrel mér majd, hogy segítse azon űrbeli objektumok szemmel tartását, amelyek 50 millió kilométernél közelebb jönnek a Földhöz. A teleszkópot a jelenlegi elképzelések szerint 2028 júniusában indítják útnak a Nap-Föld rendszer első Lagrange-pontjánál található célállomása felé.

(Fotó: NASA)

Sosem találnád ki, mennyit érnek a legdrágább aszteroidák Olyan drágák egyes kisbolygók a Naprendszerben, hogy csak na! Mi most sorredbe rendeztük az 5 legdrágábbat – na de mely égitest áll az élen, és mennyivel?