Egy friss tanulmány szerint a mikroműanyagok képesek bejutni az immunsejtekbe, amelyekben szó szerint felhalmozódhatnak. Ezek a sejtek normális esetben a szervezet védelmi rendszerének első vonalát jelentik: felismerik és eltávolítják a kórokozókat, baktériumokat vagy más idegen anyagokat. Amikor azonban mikroműanyag-részecskéket nyelnek el, akkor a működésük megváltozhat.

A kutatók megfigyelték, hogy az immunsejtek a műanyagdarabkákat is ugyanúgy bekebelezik, mint egy betolakodó mikrobát – csakhogy ezek a részecskék nem bomlanak le: az immunsejtek belsejében maradhatnak, idővel pedig eltömíthetik a sejt belső rendszereit. Ez megnehezíti, hogy a sejtek más feladatukat – például a kórokozók elleni harcot – hatékonyan ellássák.

Laboratóriumi kísérletekben azt is látták, hogy a mikroműanyagok hatására az immunsejtek viselkedése megváltozhat. Egyes esetekben túlzott gyulladásos reakció indul be, máskor viszont épp ellenkezőleg: az immunválasz gyengül. Mindkét helyzet problémás lehet, hiszen a túl erős gyulladás károsíthatja a szöveteket, míg a gyengébb védekezés növelheti a fertőzések kockázatát.

A kutatók szerint a jelenség egyik kulcsa az, hogy a mikroműanyagok megzavarhatják az immunsejtek jelátviteli folyamatait. Vagyis azokat a biológiai „üzenetküldő” mechanizmusokat, amelyek alapján a sejtek eldöntik, mikor és hogyan reagáljanak egy fenyegetésre.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tudósok egyelőre még csak most kezdik feltérképezni a mikroműanyagok hosszú távú hatásait az emberi szervezetben. A jelenlegi eredmények főként laboratóriumi vizsgálatokból és állatkísérletekből származnak, így további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy pontosan milyen egészségügyi kockázatot jelentenek ezek a részecskék. Egy dolog viszont egyre biztosabb: a mikroműanyagok nem csupán környezeti problémát jelentenek. Úgy tűnik, az emberi szervezet egyik legfontosabb védelmi rendszerét, az immunrendszert is képesek megzavarni. A kutatás a Journal of Nanobiotechnology folyóiratban jelent meg.

Ezek is érdekelhetnek:

Nem fogod kitalálni, mi válhat vezető halálokká 2050-re Antibiotikumrezisztencia, mikroműanyag-toxikózis, netán szuperkankó?

A mesterséges intelligencia jobban tanul, ha magában beszél Az önmagunkkal folytatott belső párbeszéd tipikusan emberi dolognak tűnik, egy friss kutatás szerint azonban a mesterséges intelligenciának (MI) is kifejezetten jót tesz.

Kulcsfontosságú faktoron (is) múlik, hogy hogyan ér véget az univerzum Sok minden játszik közre az univerzum végső sorsának alakulásában, de egy dolog kulcsfontosságú.

(Forrás: Pubmed, Live Science, Wired; borítókép: Getty Images)