La Mancha Negra – a rejtélyes fekete trutyi, amely pánikban tartotta Caracast évtizedeken át

2024 / 01 / 28 / Felkai Ádám
La Mancha Negra – a rejtélyes fekete trutyi, amely pánikban tartotta Caracast évtizedeken át
Olajszivárgás, politikai szabotázs vagy valami más dolog állhat a háttérben? Nem tudni, de az biztos, hogy a La Mancha Negra nevű fekete anyag több balesetet, sőt valószínűleg halálesetet is okozott, és máig nem tudják, mi lehetett pontosan.

1986-ban kezdődött a venezuelai Caracasban: a spanyolul La Mancha Negra, magyarul fekete folt azóta nyugtalanítja a helyieket. A rágógumihoz hasonló sűrű, ragadós iszaphoz hasonló anyag Caracas szívében, a Simón Bolívar Nemzetközi Repülőtérhez vezető főúton bukkant fel. Először csak az ott dolgozó munkások figyeltek fel rá, aztán az egész nemzet.

A La Mancha Negra először csak nyugatlanító érdekességnek tűnhetett, gyorsan kiderült azonban, hogy komoly veszélyforrásról van szó. Az 1990-es évek elejére az anyag állítólag az autópálya 13 kilométeres szakaszán terjedt szét, és az ebből az időszakból származó beszámolók, köztük a Chicago Tribune 1992-es részletes cikke, számos közúti balesettel hozták összefüggésbe az iszapot, és így rengeteg autós halálával is. Ennek ellenére alig található bármiféle anyag erről a dzsuváról az online térben, ami természetesen alaposan megágyaz az összeesküvés elméleteknek is. Mint Ramanan Krishnamoorti, Ph.D., a Houstoni Egyetem vegyészmérnöki és kőolajmérnöki professzora nyilatkozott az ügyben a Popular Mechanics-nak:

“Ez egy igazán régi történet, és számos mítosz és valós elem keveredik ezzel kapcsolatban. A “kiömlés” mértéke, hatóköre és ideje, majd az öt év múlva történő ismétlődése valódi rejtélyt hozott létre.”

A La Mancha Negra elleni küzdelem bár kiterjedt volt, de csak korlátozott sikerrel járt. A kormány és a helyi hatóságok különféle módszereket alkalmaztak, beleértve az elektromos mosást, az útkaparást, valamint a különböző tisztítószerek és a porított mészkő alkalmazását. E próbálkozások ellenére a ragacs makacsul megjelent újra és újra – ebből a szempontból a legrosszabb év 2001 volt, amikor a jelentések szerint egyes területeken az anyag elérte a 2,5 cm vastagságot.

Természetesen a szennyeződés felszámolásán sokat segíthetett volna, ha ismernénk az eredetét, és ezek között több racionális teória is akad – a leghihetőbbek közé tartozik az olajszivárgás, illetve a rossz minőségű aszfalt. Ez utóbbi, tehát a rossz minőségű aszfalttal kapcsolatos magyarázat a legvalószínűbb Dr. Reinaldo Gonzalez, a Houstoni Egyetem adjunktusa szerint. Feltételezése szerint az érintett szakaszon nem valódi aszfaltot fektettek le, hanem – valószínűleg költségmegtakarítási okból – egyfajta emulgeálószerekből álló utánzatot, és ennek az összetevői idővel elkezdtek szétválni – a fekete trutyi pedig egy ilyen komponens lehet.

Ezt az elméletet tartja valószínűnek a cikk elején már idézett Ramanan Krishnamoorti professzor is, aki a másik népszerű és elfogadható magyarázattal, az olajszivárgással szemben viszont elég szkeptikus – szerinte ugyanis egy ilyen szivárgás jellemzően egyetlen ponton történik, nem pedig kiterjedt területen. Krishnamoorti az “aszfalt-teóriát” annyival egészítette ki, hogy a szóban forgó szakaszon lefektetett aszfaltot talán olyan adalékanyagokkal ütötték fel, amelyek bizonyos atmoszférikus körülmények megléte esetén reakcióba léptek egymással, amit csak gyorsított a Caracasban tapasztalható forró klíma.

Az igazság azonban lehet, hogy nem derül ki soha – a La Mancha Negra idővel ugyanis ahogy jött, el is tűnt. Egyesek szerint a problémát az úthálózat felújítása oldotta meg, amire a kilencvenes évek végén, egy földcsuszamlást követően került sor. Ennek ellenére Caracasban a titokzatos fekete dzsuva máig a szóbeszéd, és egyben a várostörténet része.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/jeisonpicture)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Miután a nehézvizet felfedezték, szinte rögtön meg is kóstolták.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.