A mesterséges gyémántok már fel is bukkantak a Pandora 2021-es tavaszi kollekciójában, amiket első körben az Egyesült Királyságban készítenek, illetve értékesítenek. A karkötőkből, gyűrűkből, nyakláncokból és fülbevalókból álló kollekcióban az ékszerek ára kétszázötven fontról, vagyis körülbelül százezer forintról indul, és bár a gyémánttal készült darabok eddig csak elvétve fordultak elő a Pandora kínálatában, a cég vezére szerint ez az alacsonyabb áraknak köszönhetően hamarosan megváltozhat.

De mi a baj a gyémánttal?

A Statista piackutató cég adatai szerint csak 2019-ben körülbelül száznegyvenkétmillió karát gyémántot bányásztak világszerte, az ékkövek bányászata azonban számos környezetvédelmi és emberi jogi problémát felvet. 2015-ben például a világ gyémántjainak mintegy felét afrikai országokban bányászták - többek között Botswanában, Sierra Leone-ban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Angolában. Ezen országokban a munkakörülmények hihetetlenül rosszak, amit ráadásul

gyakran gyermekekkel végeztetnek, mert „olcsó” munkaerőként kezelik őket.

Az érem másik oldala pedig, hogy ugyebár a gyémántokat alapvetően a föld mélyéből bányásszák, gyakran rendkívül környezetromboló módszerekkel, melyek komplett ökoszisztémákat lerombolnak: a talajerózió, a felszín eltüntetése és a víz szennyezése élhetetlenné teszik a gyémántbányászat területét. Emellett a drágakőben gazdag országokban különösen gyakoriak a társadalmi konfliktusok, polgárháborúk, különösen a diktatórikus katonai vezetés alatt álló afrikai országokban, ahol az emberi jogokat napi szinte sárba tiporják, és korrupt módon zajlik a gyémántkereskedelem az állam vezetőinek kezében.

"Véres gyémántok"

Az ENSZ “véres gyémántoknak”, azaz a fegyveres konfliktusokat pénzelő gyémánt-kereskedelemnek nevezi azt a jelenséget, amely milliók halálát okozta Angólában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Libériában és Sierra Leone-ben. Ahogy fentebb említettük, a fegyveres konfliktusokban súlyosan sérülnek az alapvető emberi jogok, mindennaposak a gyilkosságok, a nemi erőszak és a kínzás. Az Amnesty International szerint Sierra Leone-ben 1991 és 2002 között több mint ötvenezren meghaltak,

több mint kétmillió embernek el kellett menekülnie hazájából, ezreket pedig megkínoztak, megcsonkítottak vagy megerőszakoltak.

Az Amnesty International (AI) és más civil szervezetek nyomására 2003 januárjában létrehozták a Kimberley Folyamat Tanúsítványi Rendszerét (Kimberley Process Certification Scheme), melynek célja, hogy nyomon kövesse és kiszűrje a kereskedelemből azt a gyémántot, melynek bevételét fegyveres konfliktusok finanszírozására fordítják. A rendszer lényege, hogy tanúsítványhoz köti a “tiszta forrásból” származó gyémánt kereskedelmét. Tagjai vállalták, hogy megfelelő rendszert dolgoznak ki és működtetnek a gyémántok eredetének nyomon követése érdekében, és csak bizonyítottan “tiszta forrásból” származó gyémánt kereskedelmét teszik lehetővé.

Ami a Pandorát illeti, bár arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy valaha is kétes forrásból vásárolt volna gyémántokat, egy 2018-as jelentés szerint azonban a világ vezető ékszergyártói, köztük a Pandora sem tett eleget azért, hogy valóban "tiszta forrásból” származó gyémántokkal kereskedjen. (A jelentés akkor  „mérsékeltnek”, azaz éppen megfelelőnek találta a Pandora felelős beszerzési politikáját.) 2020-ban aztán a Humans Right Watch nonprofit szervezet felülvizsgálta korábbi jelentését, és "erősre" módosította a Pandora értékelését. Ez azt jelenti, hogy a cég komoly lépéseket tett a környezettudatosság felé. Érdekesség, hogy a vizsgált cégek egyike sem kapott "kiváló" minősítést, vagyis ezek szerint továbbra sem beszélhetünk száz százalékban etikus gyémántról. A Pandora egyébként évente nyolcvanötmillió ékszert értékesít, ebből körülbelül ötvenezer gyémántot, az új kollekció a tervek szerint pedig jövő évtől a világ minden részén megvásárolható majd. 2022 abból a szempontból is mérföldkőnek számít a márka életében, hogy addigra teljesen felhagy a bányászott gyémánt értékesítésével.

Valódi megoldást jelenthet a szintetikus gyémánt?

Lacik a Lifestyle Asia magazinnak beszélt arról, hogy vásárlóik számára egyre inkább fontos, hogy kedvenc márkájuk fenntartható üzleti gyakorlatot kövessen, ezért szerinte a cégeknek is ki kell venniük részüket a klímaváltozás elleni harcból, és meg kell akadályozniuk bolygónk természetes erőforrásainak kizsigerelését. Johan Melchior, a Pandora vállalati kommunikációs igazgatója hozzátette: cégük ezen okból kifolyólag a jelenlegi piaci árnál olcsóbban kínálja majd a szintetikus gyémántékszereket. A Pandora döntésében a környezetvédelmi szempontok mellett az előállítás költségei is szerepet játszottak, és amint azt Lacik a BBC-n megjelent cikkben kifejti: lényegében legyártjuk a természet alkotta gyémántot, a mesterséges előállítás azonban jóval olcsóbb a bányászatnál. Hozzátette:

a bányászott gyémántok költségének egyharmadáért előállítják a szintetikus köveket.

A laboratóriumban előállított gyémántok minősége 2020-ban elérte a hat-hét millió karátot, mindeközben a bányászott drágaköveké száztizenegymillió karátra zuhant a 2017-es százötvenkétmillió karátos csúcsról – idézi az Antwerp World Diamond Centre (AWDC) és a Bain & Company piackutató közös kutatását a BBC. A kitermelésben Oroszország, Kanada, Botswana és Ausztrália esetében volt a legnagyobb mértékű a visszaesés. A koronavírus-járvány a gyémántipart sem hagyta érintetlenül: a De Beers vállalat (ami a világ gyémántkitermelésének mintegy ötödét adja) beszámolója alapján 2020-ban mintegy tizennyolc százalékkal csökkent a termelés az előző évhez képest. A gazdasági nehézségek és a lezárások a kereslet és az árak csökkenéséhez vezettek, bár az utóbbi időben történt némi javulás ezen a téren.

A Bain piackutató elemzésének egyik szerzője, Olya Linde szerint a piacon egyaránt nagy a kereslet úgy a bányászott, mint a szintetikus gyémántok iránt, és bár jelenleg elsősorban az alacsonyabb árak miatt a laboratóriumban előállított gyémántokból készült ékszerek népszerűbbek, a környezetvédelem és a fenntarthatóság egyelőre nincs a főbb szempontok között. A felmérés ugyanakkor rámutat, hogy ez utóbbi egyre fontosabb a fiatalabb generációnak.

A szintetikus gyémántokkal kapcsolatos egyik legnagyobb probléma, hogy a készítési folyamat rendkívül energiaigényes: Kínában például, ahol a szintetikus gyémántok ötven-hatvan százalékát előállítják, ez legfőképpen széntüzelésű erőművekben történik. Az USA-ban viszont, ami egyébként a laboratóriumi gyémántok legnagyobb piaca, egyre inkább a megújuló energiaforrásokra fókuszál az előállítás során. A legnagyobb amerikai gyártó, a Diamond Foundry száz százalékban vízener­giát használ, ami nem jár károsanyag-kibocsátással. A Bloomberg szerint a Pandora szintetikus gyémántjai hatvan százalékban megújuló energiából készülnek, a márka legfőbb célja pedig, hogy 2025-re ez az arány száz százalék legyen. Ha ez sikerül akkor a Pandora az első karbonsemleges ékszergyártóként vonulhat be a történelembe.

(Fotó: Getty Images Hungary, Global Witness)

További cikkek a témában:

Tudományos áttörés nanoméretű gyémánttűkkel, és a szén egy új formájával A gyémántok az ember által ismert legkeményebb ásványi anyagok. Nanoméretekben azonban a gyémánt meghajlik és deformálódhat is, ausztrál tudósok nemrég egy speciális, érintkezés nélküli módszert fejlesztettek ki erre.

A pentagyémánt a világ legkeményebb gyémántja A gyémánt örök - reménykedik minden házasságkötő a nagy pillanatban, bár már jó ideje nem a legkeményebb anyag, amit ismerünk. A wurtzit-bórnitrid tizennyolc, a lonsdaleit pedig ötvennyolc százalékkal keményebb a gyémántnál, igaz, ezekhez grafittartalmú meteorit becsapódás vagy vulkánkitörés is kell, és bár állítólag mindkettő analógiái előfordulnak a házasságokban is, azért még a gyémántnak is lehetnek ördögi trükkjei.

A gyémántnál is keményebb anyagot találhat a mesterséges intelligencia Orosz kutatók nemrégiben létrehoztak olyan gépi tanulási módszert, amely kristályszerkezet alapján felkutatja a szuperkemény anyagokat: a kezdeti kísérletekben százhúszezer kristályszerkezet keménységét és ellenállóságát már fel is mérték, és bár egyelőre mindez csupán elmélet, de talán létezhet a gyémántnál keményebb anyag is a természetben.