Rotterdam nagyon más, mint a legtöbb európai város: a második világháború ún. Rotterdami Blitz bombázásában a városközpont teljesen megsemmisült, így az épületállománya jóval fiatalabb a kontinens hasonló városainál.

A gyors újjáépítés modern városi tájképét merész formatervezés jellemzi – több, ma már világhírű holland építésziroda is Rotterdamból indult –, nem mellékesen rengeteg lapostetős épület áll a városban.

Ezeknek a hasznosításáról évek óta komoly kutatás folyik Rotterdamban, a helyi MVRDV építésziroda még egy, az önkormányzatoknak kiosztott kiadványt is szerkesztett arról, hogy hogyan, mire és milyen feltételekkel lehet hasznosítani a lapostetőket. Ezzel párhuzamosan a városban minden évben megrendezik a Rotterdamse Dakendagent, azaz Rotterdami Tetőnapokat.

Mivel a lakhatási válság Rotterdamot sem kíméli, a Tetőnapok programjában is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a tető, mint potenciális új lakóhelyek tere – eredetileg inkább a napelemek és zöld tetők telepítése volt előtérben. A Tetőnapok után pedig az önkormányzat elindította a Topping Up projektet is, ami átültetné a gyakorlatba az MVRDV említett kutatását, amely szerint

Rotterdam 18,5 km² kihasználatlan lapostetővel rendelkezik.

Yvonne Rijpers igazgató szerint a projekt több mint egy építészeti ötlet: stratégiai válasz a városi népsűrűségre, a fenntarthatóságra és a társadalmi szükségletekre, amivel a városok új tereket hozhatnak létre anélkül, hogy kifelé terjeszkednének.

Zavartalan sűrítés

A városok hagyományosan a zöldterületek felé terjeszkednek vagy a régi épületek helyére magasabbakat emelve növekednek. Rijpers úgy látja, a Topping up sokkal „reaktívabb”, fenntarthatóbb alternatívát kínál, mindenekelőtt mert így érintetlenül hagyják, de jobban kihasználják a meglévő infrastruktúrát.

„Ez egy fenntartható módja a város sűrítésének – mondja. – Ugyanazokat az utakat, ugyanazokat a munkahelyeket, ugyanazokat az iskolákat használod. Ebben az értelemben ez valóban fenntartható megoldás.”

Nem mellesleg a vertikális terjeszkedés a lakhatási válságon is enyhíthet, főleg miután több tartományi és országos kormányzat támogatja a valódi otthonok kialakítását a lapostetőkön.

„Aha-pillanat” a láthatáron

Az említett Tetőnapok fesztivál hatalmas sikert aratott a nagyközönségnél, de ennél fontosabb, hogy az ott felhalmozott tudásra és ötletekre volt fogadókészség a döntéshozóknál is.

Eleinte a gyakorlati lépésekkel lassan haladtak, majd éppen az MVRDV kutatási projektje hozta meg a fordulópontot. Alaposan feltérképezték a város lehetőségeit, és egy megdöbbentő adatot fedeztek fel:

a város technikailag 60 ezer új házat tudna befogadni a meglévő háztetőkön.

„18,5 négyzetkilométernyi lapostetőnk van, ami durván 3000 futballpályának felel meg – magyarázta Rijpers. – Az összes holland város közül nekünk van a legtöbb: modern házak, gyorsan épültek, sok lapostetővel. Hatalmas potenciál rejlik bennünk.”

Penthouse lakások az embereknek

A tetőtéri lakások a lift feltalálása óta az elitnek készültek, de Rotterdam megfordítja ezt a forgatókönyvet. Az önkormányzat nemrég úgy döntött, hogy minden fejlesztőnek, aki ilyen „kiegészítő” lakásokat telepít, szociális vagy középosztálybeli lakásként kell megjelölnie azokat. Ezek a fejlesztők mentesülnek egyes önkormányzati díjak alól, amelyeket jellemzően új földterületek értékének növelésekor kell fizetni.

„Ténylegesen megvalósítjuk ezeket a penthouse lakásokat az embereknek – mondja Rijpers büszkén. – Megfizethető lakások lesznek a tetőkön. Ez nagyon fontos.”

A projekt a körforgásos gazdaság elveit képviseli a puszta megfizethetőségen túl is: a város ösztönzőket kínál azoknak a fejlesztőknek, akik bioalapú vagy körforgásos építési rendszereket alkalmaznak, például könnyű fa vagy moduláris egységeket, amelyek nem terhelik a meglévő alapokat, és minimalizálják az építkezés szénlábnyomát.

Egy modern modell

A projektigazgató szerint az egyszerűsítés a kulcs, ha valóban megfizethető lakásokat szeretnénk létrehozni a lapostetőkön, mert könnyű elveszni „a parkolási szabályzatok, a telekárak és a társasházi szabályok labirintusában”.

Az önkormányzat ebben az esetben hagyományos szabályozóból közvetítővé vált, amely segít a lakástulajdonosok egyesületeinek a tetőtéri eladásokkal pénzt keresni, ha azt utána az eredeti épület fenntarthatóbbá tételébe fektetik.

Milyen lesz Rotterdam egy évtized múlva? „Remélem, hogy több száz vagy akár több ezer új otthonunk lesz a mostani és az új lakók számára” – összegez Rijpers.

Magyar egyetemisták projektje

Nem mellesleg a problémával Budapesten is foglalkoznak: nemrég három pécsi építészhallgató panelházak tetejére telepíthető lakóegység tervét készítette el a Buildner MICROHOME nemzetközi pályázatra. A 3MOH projekt moduláris, hálózatfüggetlen (off-grid), 25 m²-es kisházai a tervezők (Bárány Barót Bálint, Molnár Bálint és Kőhidi Máté) szerint a posztszovjet térség bármely lakótelepéhez adaptálhatóak.

(Forrás: EuroCities, nyitókép: Rotterdamse Dakendagen ©Ossip)