Agyboncolás közben ismerkedett meg a tudós pár, akik most elnyerték a tudományos Oscart

2026 / 04 / 20 / Ujlaky-Gazdag István
A Luxturna segített egy betegnek először meglátni a gyermeke arcát.
Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!

Egy agy boncolásánál ismerkedett meg a tudós házaspár, amelynek tagjai megalkották az első jóváhagyott génterápiát a vakság kezelésére, a módszerért pedig megkapták a tudomány egyik legjövedelmezőbb díját.

Jean Bennett molekuláris biológus és Albert Maguire szemész megosztva kapta a 3 millió dolláros (közel egymilliárd forintos) élettudományi áttörési díjat Katherine High orvosnővel.

A Luxturna névre keresztelt terápiát 2017-ben engedélyezték az Egyesült Államokban, és átalakította a Leber-szindrómával (Leber congenital amaurosis, LCA) született emberek életét. Ez egy genetikai rendellenesség, amely jellemzően teljes vakságot okoz korai felnőttkorban.

A terápia hatékonyságát egy klinikai vizsgálat bizonyította, amelyben az egyik beteg arról számolt be, hogy először látta meg gyermeke arcát, a fa bútorok finom erezetét és a szélben lengedező ágakat. Más betegek is hasonló jelentős javulásról számoltak be.

„Le voltam nyűgözve – mondta a korábban a Pennsylvaniai Egyetemen kutató, ma már nyugdíjas Bennett. – Ez volt az egyik legcsodálatosabb heuréka-pillanat, amit el tudsz képzelni.”

Bennett azt mondta, hogy „rendkívül izgalmas időszak” ez a tudományos és orvosi kutatások számára, de figyelmeztetett, hogy az amerikai kormányzat tudomány elleni támadásai „generációk számára okozhatnak kárt”, ami miatt attól tart, hogy az agyelszívásból az ország nehezen fog felépülni.

A tudomány Oscar-díjaiként is emlegetett Breakthrough-díjakat a hétvégén adták át Los Angelesben.

Bennett és Maguire a Harvard Orvosi Egyetemen találkoztak, amikor párba tették őket egy agy boncolására. Később, a Pennsylvaniai Egyetemen nekiláttak az LCA kezelésének. A betegséget az RPE65 nevű gén hibáihoz kötötték, de hiányoztak az eszközeik a hibák kijavításához.

Bennett ennek ellenére folytatta a kutatást: „A fiatalság és a naivság jó oldala az, hogy nem tudtam, amit nem tudtam.”

Évekig tartó munka után Bennett és Maguire kifejlesztettek egy génterápiát, amely a gén működőképes változatát csempészte be a retina sejtjeibe. A Katherine High iskolával közösen kidolgozott állatkísérletek és emberi kísérletek kimutatták, hogy a gén visszaállította az elveszett látást.

(Forrás: Guardian, Fotók: Unsplash, illusztráció)

Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben

Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
A zsebtolmács, ami tényleg működik: ilyen a Vasco Translator M4.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.