Lefilmezték, hogyan "beszélnek" egymással a növények 2024 / 01 / 17 / Felkai Ádám

A japán Saitama Egyetem tudósai az először az 1980-as években felfedezett tudásra építve megállapították, hogy a növények jelzéseket bocsátanak ki, hogy figyelmeztessék a szomszédos növényeket a rájuk leselkedő veszélyekre – például az őket pusztító állatokra. A Yuri Aratani és Takuya Uemura vezette kutatócsoport valós idejű képalkotással figyelte meg a növények válaszát ezekre a jelekre. A kutatás során a paradicsomnövényekre és az Arabidopsis thaliana-ra, egy közönséges gyomnövényre összpontosítottak, amelyet genetikailag úgy módosítottak, hogy a kalciumion-beáramlás hatására zöld fluoreszcens jelet mutasson. A kalciumion-beáramlás egyébként egy univerzális sejtkommunikációs módszer. A kísérletek alapján amikor ezeket a növényeket a hernyók által megtámadott más növények vészjelzéseinek teszik ki, kalciumjelzéssel reagálnak. A kutatók két specifikus vegyületet, a Z-3-HAL-t és az E-2-HAL-t azonosították az Arabidopsis jelzéseinek kiváltójaként. Meghatározták a növényekben a reagáló sejteket is: ezek közé tartoznak az úgynevezett zárósejtek, a mezofil sejtek és az epidermális sejtek. A zárósejtek bab alakú sejtek a növényi felületeken, amelyek sztómákat (gázcserenyílásokat) képeznek, tehát olyan kis pórusokat (légrés), amelyek kinyílnak, amikor a növények “belélegzik” a CO2-t. A mezofil sejtek a levelek belső szövetei, az epidermális sejtek pedig a növényi levelek legkülső rétege vagyis a “bőre”. Amikor az Arabidopsis növényeket Z-3-HAL-nak tették ki, a zárósejtek körülbelül egy percen belül kalciumjeleket generáltak, majd a mezofil sejtek átvették az üzenetet. Sőt, a növények előkezelése fitohormonnal, amely lezárja a sztómákat, jelentősen csökkentette a kalcium jelátvitelt, ami arra utal, hogy a sztómák valóban a növény “orrlyukaiként” funkcionálnak. Amint az tehát az alábbi videón is látható, a sértetlen növények érthetően és tisztán fogadták sérült szomszédaik üzeneteit, és kalciumjelzésekkel válaszoltak rájuk, amelyek szétterjedtek kinyújtott leveleiken. (Forrás: Science Alert, kép: Pixabay/Kathas_Fotos)
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Miután a nehézvizet felfedezték, szinte rögtön meg is kóstolták.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.