Legutóbb a nyugati sajtóban a The New York Times írt az online felbérelhető bérgyilkosokról. A bérgyilkosokat a dark weben keresztül lehet megtalálni, és kriptovalutával kell kifizetni őket. Így az egész tranzakció visszakövethetetlen lesz. Elvileg. A New York Times által megszólaltatott szakértők szerint azonban a hasonló esetek nem gyilkossághoz vezetnek, hanem így próbálnak meg pénzt lenyúlni azoktól, akik valakit eltetetnének láb alól. Az átverés adja magát: a gyilkost megbízni kívánó fél előleget fizet, a bérgyilkos pedig szépen elpárolog az átadott összeggel. A megbízó pedig értelemszerűen nem nagyon tud a hatóságokhoz fordulni azzal, hogy a felbérelni kívánt bérgyilkos átverte őt. A dark weben bérelhető gyilkosokkal kapcsolatban a Wired is hasonló következtetésre jutott már 2018-ban.

Ezért is érdekes az az interjú, melyet a TASS közölt. A TASS egyébként az orosz hírügynökség, méretében a Reutershez vagy az Associated Press-hez (AP) fogható. A hírügynökség az Orosz Kormány tulajdonában van. A lap gazdasági rovatának Konstantin Komarda, az orosz Nyomozó Bizottság kiber- és IT-bűncselekményekkel foglalkozó részlegének a feje nyilatkozott. Komarda állítása szerint több esetben is nyomoznak, melyben az elkövetők az IT szférában otthonosan mozgó specialisták, akik részletesen tervezik meg a bűncselekményeket, és több módszert is bevetnek, hogy azonosíthatatlanok maradjanak. Ezek közé tartozik a VPN-szolgáltatások használata, valamint különböző kiberbiztonsági intézkedések. Komarda szerint tudomásuk van olyan esetekről, ahol bérgyilkossági szerződések kapcsán fizettek kriptovalutával. Komarda szerint a kriptovaluta 15-20 e-pénztárcán is átfolyik, miközben mindezt elrejtik több tízezer tranzakció közé, így nehéz az átutalót beazonosítani. Ahogy azt is, akinél a pénz célba ér. Informatikai szakértőkre és speciális felszerelésre van ahhoz szükség, hogy ezt az adatot ki lehessen elemezni.

Mi tehát a helyzet a bérgyilkosokkal, tényleg lehet nekik kriptovalutával fizetni? A TASS eredeti idézete így szól: „it was identified that a cryptocurrency was used as payment in contract killing cases”. Vagyis: azonosították, hogy fizetségként kriptovalutát használtak több bérgyilkossági esetben is. Ráadásul már ez is fordítás az eredeti oroszról. Az viszont nem teljesen egyértelmű, hogy ezekre a gyilkosságokra tényleg sor került-e, vagy ilyenkor is a megbízó átverése történt, mint a Wired és a The New York Times cikkeiben, akit persze szintén elővehettek bűnügyi szempontból.

(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Kétszázmillió dollárja van Bitcoinban, de kiment a fejéből a jelszava Stefan Thomasnak még két lehetősége van beütni a jelszavát a privát kulcsát tároló rendszerbe - ha ezeket elvéti, az eszköz örökre hozzáférhetetlenné teszi azokat.

Bankon innen, tőzsdén túl: Milyen jövő vár pénzügyeinkre, ha beköszönt a DeFi korszaka? Hitel bank nélkül, kereskedés a tőzsdén túl. A DeFi, vagyis a Decentralized Finance (decentralizált pénzügy) célja kézzelfogható, hétköznapi pénzügyi szolgáltatások nyújtása blokklánc alapon, kihasználva a technológiában rejlő lehetőségeket. De vajon van reális estély a kriptovaluták piacának szabályozására, vagy egy hatalmas szakadék felé haladunk?

Egymilliárd dollárnyi bitcoint foglalt le az Egyesült Államok Szerdán felbolydult a kripto-világ: közel hetvenezer bitcoint, vagyis nagyjából 975 millió dollárt mozgatott meg valaki a rendszeren belül. Péntekre kiderült, hogy ki áll a rejtélyes tranzakció mögött.