Az elszálló energiaárak az európai mindennapok részei lettek, és ahogy közelednek a hűvösebb hónapok, úgy nő a feszültség is, hogy miféle számlák érkeznek. A fogyasztást pedig mindenki úgy fogja vissza, ahogy lehet – nincs ez másképp a francia–svájci határ mentén található, a Nagy Hadronütköztetőt (Large Hadron Collider/LHC) üzemeltető CERN esetén sem. Az LHC helyzete azonban több okból is speciális – számol be róla a Popular Science.

A CERN, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, ahol világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, valamint a már említett Nagy Hadronütköztető (LHC) is működik. Nem mellesleg itt született a World Wide Web, lényegében tehát az internet is. A CERN jelenleg részecskegyorsítókat biztosít különböző fizikai kísérletek számára, melyek nagy energiát követelnek. A szervezet fő telephelyén, Meyrin-ben akad egy hatalmas számítástechnikai központ is. Mint látható tehát, a CERN energiaigénye nem épp elhanyagolható, sőt egyesek szerint az intézmény annyit fogyaszt, akár egy kisváros. Habár az energiafelhasználás hónapról hónapra változik, annyi igazság mindenképp van ebben az állításban, hogy a CERN áramszükséglete körülbelül megfelel a közeli Genf egyharmadáénak. Ezen energia 90 százalékát pedig a részecskegyorsítók használják fel.

Más kérdés, hogy amíg az átlagemberek, valamint az intézmények zöme a gázáraktól tart, a CERN esetén ilyen félelmekre nincs ok, mivel az intézet a francia áramhálózatról működik, amely a rendelkezésre álló energia kétharmadát nukleáris erőművekből nyeri (amivel Franciaország egyébként világelső ezt az arányt tekintve). Emiatt pedig nem csak az LHC karbonlábnyomát sikerült csökkenteni, de az ütköztető működése így nem függ közveltenül attól sem, hogy mi a helyzet a fosszilis energiahordozók piacán.

Sajnos azonban akad némi probléma: mivel Franciaország ilyen jól áll az atomerőművekkel, ezért a franciák jellemzően villannyal fűtenek, és emiatt a téli hónapokban duplájára nő a fogyasztás. A helyzetet rontja, hogy jelenleg karbantartási munkálatok miatt Franciaország 56 atomreaktorából 32 leállt – igaz, ezek többségét télire megpróbálják ismét beüzemelni. A nagy kérdés tehát most az, hogy a francia hálózat képes lesz-e annyi energiát szolgáltatni télen, amely a lakossági igényeken felül a CERN-nek is elég. Mint Serge Claudet, a CERN energiagazdálkodási paneljének elnöke fogalmazott:

„Idén ősszel nem is az ár a kérdéses, hanem hogy lesz-e egyáltalán elég energia.”

Az LHC „hibernálása” egyébként amúgy sem szokatlan dolog – ilyenekre karbantartás miatt telente amúgy is sor került, és idén sem lesz másképp: az már biztos, hogy az ütköztető november és március közt „téli álomra” vonul vissza. Kérdés persze, hogy a mostani bizonytalan helyzetben mikor lehet az LHC-t ismét beüzemelni. Mindenesetre már most elkezdtek több forgatókönyvet is kidolgozni: elképzelhető, hogy a francia kormány azt fogja kérni, hogy az LHC ne működjön a hálózati felhasználás csúcsidejében (tehát reggelente és esténként), de az sem zárható ki, hogy lekapcsolják a kisebb gyorsítókat, hogy az LHC működhessen – ez utóbbi döntéssel viszont már nem minden tudós ért egyet.

Az viszont nem kérdés, hogy „büntetlenül” nem lehet az LHC-t hosszabb időn át deaktivált állapotban tartani – egy év vagy annál hosszabb idő esetén ugyanis az ütköztető bizonyos alkatrészei elkezdenek tönkremenni: ilyenek például a részecske ütközéseket figyelő detektorok. Az sem mellékes tény, hogy az LHC „alvó állapotban” is elég sok energiát fogyaszt. Viszont amíg a reaktor nem működik, a kutatók addig is értékes adatokat dolgozhatnak fel az eddigi eredményekből.