Lehetetlennek gondolt gyűrűrendszert találtak a Naprendszerben egy égitest körül

2023 / 02 / 09 / Felkai Ádám
Lehetetlennek gondolt gyűrűrendszert találtak a Naprendszerben egy égitest körül
A Szaturnusz gyűrűjéhez hasonló rendszert egy törpebolygó körül fedezték fel, és ez átírhatja azt, amit a hasonló gyűrűk kialakulásáról eddig tudni véltünk.

Mint arról a sajtóközlemény beszámol, a kutatók új gyűrűrendszert fedeztek fel egy törpebolygó körül a Naprendszer peremén. A gyűrűrendszer sokkal távolabb kering a bolygójától, mint az a többi gyűrűrendszerre jellemző, ezáltal megkérdőjelezi a gyűrűrendszerek kialakulására vonatkozó jelenlegi elméleteket. A gyűrűrendszer egy Quaoar nevű törpebolygó körül található, amely körülbelül fele akkora, mint a Plútó, és a Neptunuszon túl kering a Nap körül.

A gyűrűk túl kicsik és halványak ahhoz, hogy közvetlenül láthatóak legyenek a felvételeken. Ehelyett a kutatók az okkultáció nevű jelenség segítségével tették meg a felfedezésüket. Az okkultáció a csillagászatban „fedést” jelent, tehát amikor a földi nézőpontból egyik égitest kitakarja a másikat. Ebben az esetben a Nap körül keringő Quaoar takarta ki egy háttércsillag fényét – ez az esemény egyébként kevesebb mint egy percig tartott, de a fényváltozás alapján a kutatók arra jutottak, hogy a törpebolygót valójában egy gyűrűrendszer övezi. A felfedezést a Nature-ben közölte egy nemzetközi csillagászcsoport, a megfigyeléshez pedig a HiPERCAM-et használták, ami a Sheffieldi Egyetem tudósai által kifejlesztett rendkívül érzékeny, nagy sebességű kamera, amely a világ legnagyobb optikai teleszkópján, a 10,4 méter átmérőjű Gran Telescopio Canariason található La Palmán.

Habár a Naprendszerben több gyűrűrendszert is ismerünk, ezek valójában relatíve ritkák, a Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz óriásbolygókon kívül csak két kisebb égitest, a Chariklo és a Haumea körül találhatóak ilyen rendszerek. Ezek a gyűrűrendszerek viszont azért képesek fennmaradni, mert közel keringenek az adott planétához, így az árapályerők megakadályozzák a gyűrű anyagának felhalmozódását és holdak kialakulását. Mindennek hátterében az úgynevezett „Roche-határ” áll.

A Roche-határ, vagy más néven Roche-sugár „egy csillag vagy bolygó gravitációs középpontjától mért kritikus távolság, amelyen belül a gravitáció által összetartott kísérőt az árapályerők keltette feszültségek feldarabolnak, mert azok túllépik a kísérő gravitációját”. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Ahogy egy kísérőégitest közelebb kerül a Roche-határhoz, úgy ennek anyagában az árapályerők feszültséget hoznak létre – tehát a szóban forgó égitest először deformálódik, majd amint átlépi a kritikus távolságot, a határt, úgy a saját gravitációját legyőzi a szóban forgó bolygó, csillag (esetleg akár fekete lyuk) gravitációs ereje – ezért ez a kísérőégitest egyszerűen szétesik. Idővel a törmelék akár pályára is állhat a Roche-határon belül, és így alakulnak ki a gyűrűk.

Mint az viszont a sajtóközleményből kiderül, a Quaoar körüli gyűrűrendszert az teszi igazán figyelemre méltóvá, hogy több mint hét bolygósugárnyi távolságra fekszik – vagyis kétszer olyan messze, mint amit korábban a Roche-határ maximális sugarának tartottak. Összehasonlításképpen: a Szaturnusz körüli fő gyűrűk három bolygósugáron belül helyezkednek el. Magyarán a felfedezés miatt újra kell gondolni azon elméleteinket, amikkel a hasonló gyűrűrendszerek kialakulását magyaráztuk eddig.

(Kép: Művészi ábrázolás a Quaoar gyűrűjéről, forrás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátását méri majd az űrből az ESA új műholdja
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátását méri majd az űrből az ESA új műholdja
Az Európai Űrügynökség (ESA) CO2M nevű küldetése a világon elsőként fogja mérni, hogy mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe kifejezetten az emberi tevékenység következtében.
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Az első robotizált NASA holdmisszió rovere 100 napig járja a Mons Mouton környékét víz után kutatva, majd küldetése végén megfagy.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.