Idegen élet - idegen bolygó… Kérdés, hogy ez a megfeleltetés mennyire kizárólagos. A kutatók szerint egyáltalán nem az, mivel a feltételezések szerint az idegen életformák akár a bolygófelszín nélkül is képesek lehetnek létezni és virágozni az űrben.

Ha az élet alapvető feltételeire gondolunk, akkor hagyományosan egy Földhöz (legalább valamennyire) hasonló bolygó juthat az eszünkbe: a lényeg, hogy legyen gravitáció, légkör és bőséges erőforrások. A Föld, mint azt tapasztalhatjuk, ideális helyszín: a bolygó gravitációja megtartja az elemeket, légköre szabályozza a folyékony víz hőmérsékletét, és a napfény energiát biztosít. Mi ezt ismerjük, és épp ezért ezeket a tényezőket figyelembe véve keresünk életet a világegyetemben. Az Astrobiology folyóiratban megjelent új kutatások szerint azonban az élet bolygó nélkül is fennmaradhat, ha bizonyos feltételek adottak – írja a Space.com.

Mi, emberek még az “űrkorszakban” sem voltunk elszakadni a Földtől teljesen, ahogy ezt ma sem tudjuk megtenni – a Nemzetközi Űrállomás sem működhetne a bolygóról odaszállított erőforrások nélkül. Persze az emberek elég törékenyek, viszont az egyszerűbb életformák, például a tardigrádok – ezek a kis, rendkívül ellenálló élőlények – képesek rövid ideig túlélni önmagukban is az űrben.

Egy űrbéli kolónia létrehozása azonban több kihívást is jelentene. Először is, az ilyen kolóniának képesnek kell lennie fenntartani a belső nyomást, hogy ellensúlyozza a vákuumot. A kutatók szerint viszont ez sem megoldhatatlan akadály, hiszen sok élőlény képes alkalmazkodni a nyomás változásaihoz. Továbbá szükséges lenne egy olyan hőmérséklet biztosítása, amely lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét bolygóházhatás nélkül. Míg a Föld ezt a légköri gázok segítségével oldja meg, egy szabadon lebegő organizmus a hőmérsékletét a fény visszaverésével és elnyelésével is szabályozhatná, hasonlóan mondjuk a szaharai ezüsthangyákhoz.

Egy másik nehézség az lenne, hogy hogyan lehetne megtartani az alapvető elemeket. A bolygók gravitációjuk révén tartják meg elemeiket, de egy űrbéli kolónia idővel fokozatosan elveszítené a könnyebb elemeket. Ennek kiküszöbölésére szükség lenne egy zárt rendszerű újrahasznosító rendszerre, vagy az erőforrásokban gazdag égitestekkel, például aszteroidákkal történő valamiféle “együttműködésre”.

A kutatók egy ilyen szervezetet vagy kolóniát legfeljebb 100 méter átmérőjű lebegő szerkezetként képzelnek el, amelyet egy átlátszó, védőburok vesz körül. Ez a burok szabályozná a nyomást és a hőmérsékletet – vagyis kialakítana egy “mini üvegházhatást”, ami megőrzi a folyékony vizet a kolónián belül.

Mindez nem csak spekulatív szinten érdekes, de ez a kutatás a jövőbeli űrkutatás számára is új kapukat nyithat: ahelyett ugyanis, hogy a hagyományos élőhelyekre támaszkodnánk, a jövőbeli űrtelepek biomérnöki megoldásokkal önfenntartó életközösségeket hozhatnának létre.

(Kép: illusztráció a Kuiper-övről, forrás: NASA/SOFIA/Lynette Cook)