Az összeesküvés-elméletek különösen a hatvanas évek óta foglalkoztatják a tudósokat (szociológusok, pszichológusok és folklórszakértők). A Kennedy-gyilkosság után ugyanis Amerikában korábban példátlan találgatás bontakozott ki a társadalomban, és egyik elmélet született a másik után. Ennek oka az volt, hogy a hivatalos álláspont több tényt is figyelmen kívül hagyott a merénylettel kapcsolatban.

Azt tehát nagyjából sikerült belőni, hogy a konteó (az összeesküvés-elmélet másik neve) mikor és hol bontott igazán szirmokat. Továbbra sem tudjuk viszont, hogy honnan ered maga a kifejezés. Az Oxford Angol Szótár egy 1909-es cikket idéz a The American Historical Review-ből, mint első példát a kifejezés előfordulására. Ám az összeesküvés-elmélet már 1870 áprilisában is megjelent nyomtatásban. A magyar összeesküvés-elmélet az angol conspiracy theory tükörfordítása lényegében. Az angol „conspiracy” pedig két latin szóra vezethető vissza: a con- egy összetartozást kifejező szuffixum, míg a spirare azt jelenti, hogy lélegezni. Tehát a conspiracy jelentése együtt lélegzés, nagyjából mint magyarban az „egy követ fújnak”-mondás. A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy tapadt-e ekkortájt negatív jelentéstöbblet a kifejezéshez. Egyes szakértők szerint az összeesküvés-elmélet legkorábbi példái még csak arra utaltak, hogy bizonyos illetőkről valakik feltételezték az összeesküvést.

Az összeesküvés-elmélettel kapcsolatos összeesküvés-elmélet pedig szintén a konteók hajnalára, tehát a Kennedy-gyilkosság idejére nyúlik vissza. Eszerint a kifejezést 1967-ben találta ki a CIA méghozzá éppen azért, hogy hiteltelenítse azokat, akik nem fogadták el a merényletről a hivatalos magyarázatot. Kétféle teória is létezik az esettel kapcsolatban. A vadabb változat szerint az egész szókombináció az amerikai hírszerzés műve. Hogy ezzel mi az objektív gond, az a fentebbi bevezetésből kiderülhetett: a „conspiracy theory” már a 19. században is megjelent nyomtatásban. A lágyabb elmélet szerint a kifejezés eddig is létezett ugyan, ám a hozzá kapcsolt negatív jelentéstartam már a CIA áskálódásának a műve.

Mivel a vadabb elmélet elég könnyen cáfolható, így a lágyabb lett végül a népszerű, különösen az utóbbi években, aminek az oka, hogy egy amerikai politológus, Lance DeHaven-Smith, ezt elkezdte propagálni egy könyvében. Mivel a szerző tudós, a könyvet pedig nem egy zugkiadó, hanem a Texasi Egyetem saját kiadója publikálta, így ez még némi tekintélyt is kölcsönzött neki. Ráadásul az összeesküvés-elméletek körül amúgy is forró a hangulat most, hogy a közösségi felületeken oly könnyen terjednek. Így aztán gyorsan vált ismét népszerűvé ez a teória a kifejezés eredetéről.

A konteó mindkét verziója egyébként a CIA egy bizonyos dokumentumára alapozik: a Concerning Criticism of the Warren Report azután vált nyilvánossá, hogy azt a The New York Times kikérte, és 1976-ban leközölte az információs szabadságról szóló törvényre hivatkozva (Freedom of Information Act). A dokumentum lényegében azt taglalja, hogy mennyire problémás, hogy egyre több ember kételkedik a Kennedy-gyilkosságot feltáró Warren-jelentésben, amely arra jutott, hogy Lee Harvey Oswald egyedül cselekedett, magányos merénylő volt. A dokumentum másik célja némileg valóban kritizálható: ennek lényege ugyanis, hogy a CIA a kontakjait felszereli ellenérvekkel, hogy cáfolják a hitetlenkedőket. Az egyik ilyen cáfolat például, hogy épeszű ember nem bízná a feladatot egy olyan instabil személyre, mint Oswald. (Vagy mint a korabeli vicc szólt: Honnan tudni, hogy nem a CIA állt a Kennedy-gyilkosság mögött? Onnan hogy sikerült.) Mindezzel akad egy kis baj: nem szerencsés, hogy a CIA a közvélekedést próbálta befolyásolni. Ráadásul, mint látható, a dolog inkább csak visszaütött.

Ami viszont a „conspiracy theory” kifejezést illeti: ez a dokumentumban mindössze egyszer fordul elő, akkor is többes számban: „Conspiracy theories have frequently thrown suspicion on our organisation, for example, by falsely alleging that Lee Harvey Oswald worked for us.” („Az összeesküvés-elméletek gyakran vetik a szervezetünkre a gyanakvás árnyékát, például, hogy valótlanul azt állítják, hogy Lee Harvey Oswald nekünk dolgozott.”) A kifejezés azonban teljes természetességgel kerül elő a dokumentumban, még arra sem érzett szükséget a szerző, hogy definiálja azt – ami arra utal, hogy addigra már elterjedt a nyelvben. A dokumentum ezen kívül sehol sem írja, hogy az összeesküvés-elmélet kifejezéssel kellene aláásni a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos alternatív magyarázatok hitelességét. Ez utóbbi tény pedig inkább arra utalhat, hogy akkortájt még a kifejezés valóban nem csengett annyira negatívan, mint manapság.

Sajnos ezt a teóriát az összeesküvés-elmélet eredetéről még nem vizsgálták tudományosan, ezért nehéz rámutatni, hogy pontosan mikor jelent meg. Ugyanakkor elég biztosan kijelenthető, hogy erre valamikor a nyolcvanas-kilencvenes években került sor. Ez épp az az időszak ugyanis, amikor a kifejezéshez elkezdett kötődni a manapság már megszokott negatív jelentéstöbblet. A 1997-es Összeesküvés-elmélet című filmben például a konteó-hívő bár még nem teljesen felel meg a modern sztereotípiáknak, de ettől független inkább alsóbb társadalmi csoportba tartozó, fura valaki, akit a környezete futóbolondnak tart. Vagyis az összeesküvés-elméletről született összeesküvés-elmélet lényegében egy ellenreakció volt éppen arra, hogy a kifejezés kezdett eléggé negatívvá válni a társadalomban.

(Címlapkép/nyitókép: wikimedia commons/CHRISTOPHER DOMBRES)

További cikkek a Rakétán:

Amerika legőrültebb összeesküvés-elméletét szinte mindenhol betiltják Rövid idő alatt a Facebook és az Etsy is nekiment a QAnonnak.

Igencsak furcsa teória kezdett el terjedni a koronavírus-vakcináról A koronavírus terjedése óta már nem először boronálják össze a járványt az 5G-technológiával, ám a legújabb elméletet nem orvosok cáfolták meg, hanem zenészek.

Egyesek azzal vádolják a Vatikánt és a Smithsoniant, hogy gigantikus méretű emberek létét titkolják Az interneten hemzsegnek az összeesküvés-elméletek, és miért éppen egy patinás tudományos társaság úszná meg, hogy az egyik középpontjába kerüljön?