Eltalálhat valakit?

Ha függőlegesen a levegőbe küldünk egy golyót, az addig emelkedik, amíg eléri röppályájának tetőpontját - ennek magassága több tényezőtől, például a lövés szögétől és a fegyver erejétől is függ -, majd hátraarcot csinál, és visszazuhan a földre. Bár a légellenállás valamennyire lelassítja sebességét, aerodinamikus kialakítása miatt még így is elég gyors ahhoz, hogy becsapódása tragédiát okozzon. Ebből adódó balesetek ráadásul nemcsak a filmekben történhetnek: egy texasi törvényhozó, Armando Martinez 2017 szilveszterén gyanútlanul kilépett otthonából, amikor úgy érezte, mintha kalapácsütést mértek volna rá.

Csak a kórházban derült ki, hogy egy visszazuhanó, 223-as kaliberű lövedék találta fejbe.

Egy szilánk behatolt a koponyájába és beágyazódott agyának felső részébe, ezért haladéktalanul megműtötték, de csak a szerencséjének köszönheti, hogy végül sikeresen felépült. Martinez sérülését egy gondatlan szilveszteri bulizó okozta, aki örömében a levegőbe tüzelt. Bár pontos adatok nincsenek hasonló balesetekről, mindenesetre akad egy-két szemléltető példa: a Trace szerint csak 2011-ben és 2012-ben két amerikai gyerek halt meg az USA nemzeti ünnepsége során. Míg Puerto Ricóban 2003 szilveszterén, majd az azt követő újévkor összesen tizenkilencen megsérültek és egy ember meghalt a hagyomány miatt. A statisztikák szerint az áldozatok harminchat százalékát a fején, huszonhat százalékát a lábán, tizenhat százalékát pedig a vállán találta el egy aláhulló lövedék.

Milyen magasra repül?

A kérdésnek Julian Hatcher, az amerikai hadsereg vezérőrnagya járt utána floridai kísérletei során. Az őrnagy a puskáktól kezdve a géppuskákig különféle fegyverekkel lőtt a levegőbe, majd megpróbálta megmérni, mennyi idő alatt tér vissza a lövedék a földre, illetve hova csapódik be. Előtte felállított egy elméletet, miszerint egy puskából kilőtt harmincas kaliberű lövedék tizennyolc másodperc alatt 2743,2 méteres magasságig emelkedik, majd újabb harmincegy másodperc alatt ér földet, miközben közel állandó, 91,4 méter/másodperces sebességet ér el.

James Walker ballisztikai kutató szerint csakúgy mint a vízszintesen kilőtt töltény esetében, az elérhető magasságot függőlegesen is a fegyver, valamint a golyó típusa határozza meg. Egy rövidebb csövű kézifegyver például nem juttatja akkora magasságba a golyót, mint egy puska. Hozzátette: a vízszintesen kilőtt lőszerek a légellenállás miatt gyorsan lassulnak, és ötszáz méter után már csak maximum sebességük felével haladnak. Ha viszont valaki felfelé lő, a lassulás fokozottan érvényesül, hiszen ilyenkor a gravitációval is számolni kell. A Close Focus Research mérései jól mutatják, hogy mekkora különbségek lehetnek. Miközben egy huszonötös kaliberű kézifegyverből kilőtt lövedék hatszázkilencvenhét méterig emelkedhet, addig egy 30-06 puska esetében háromezer-nyolcvan méter a maximum.

Hol ér földet?

Bármilyen magasra is jut egy golyó, a vége mindig ugyanaz: addig lassul, amíg a sebessége el nem éri a nullát, majd visszazuhan a földre. Ugyanakkor az teljesen valószínűtlen, hogy a kilövés helyére csapódik, mivel útját nemcsak a szög, hanem az aktuális széljárás is befolyásolja. Vagyis a becsapódás helyét szinte lehetetlen előre megjósolni. Annyi bizonyos, hogy sűrűn lakott környezetben nagyobb a sérülésveszély.

(Fotó: Getty Images Hungary)