Magyar kutatók teljesen véletlenül létrehoztak egy olyan hibrid halat, ami soha nem létezett

2020 / 07 / 22 / Bobák Áron
Magyar kutatók teljesen véletlenül létrehoztak egy olyan hibrid halat, ami soha nem létezett
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetének eredményeiről a The New York Times és a Live Science is beszámolt.

Mozsár Attila, az intézet főmunkatársa a The New York Timesnak elmondta, hogy egyáltalán nem állt szándékukban hibrid halat létrehozni, az eredmény pedig őket is meglepte. A kutatóknak a vágótokot (angol nevén sturgeont) sikerült keresztezniük a lapátorrú tokkal (angolul paddlefish), így hozva létre a különleges hibridet, amelyet a halak angol neveinek keresztezésével sturddlefishnek neveztek el. A váratlan eredményről először májusban számoltak be a Genes című tudományos folyóiratban, amelyből kiderült, hogy a hibridből összesen mintegy száz létezik, és a kutatóknak nem is áll szándékukban többet létrehozni.

A vágótok, azaz az Acipenser gueldenstaedtii egy súlyosan veszélyeztetett halfaj, amely ideális körülmények között akár két méternél is hosszabbra nő, és a világ kaviártermelésének a jelentős részéért felel. Az elsősorban Oroszországban előforduló halfajnak nagyjából 184 millió éve volt közös rokona az USA-ban őshonos lapátorrú tokkal (Polyodon spathula), ám a kutatók azt feltételezték, hogy a két hal már nem képes közös utódot létrehozni.

A magyar kutatók a kísérlet során eredetileg a vágótokot akarták szaporítani a szűznemzés egyik formájával, a ginogenezissel. A ginogenezis során a sperma csak az embrió fejlődését indítja meg, azonban az ivarsejtek nem egyesülnek, így az utód csak az anyai tulajdonságokat örökli. A kutatók a megtermékenyítéshez a lapátorrú tok hímivarsejtjeit használták, ám nagy meglepetésükre kiderült, hogy az képes egyesülni a vágótok petesejtével. A létrejött utódok közül néhány 50-50 százalékban örökölte a két halfaj tulajdonságait, míg más utódok sokkal inkább hasonlítanak a vágótokra, mint a lapátorrú tokra. Ami az összes utódban közös, hogy a vágótokhoz hasonlóan húsevők és szintén a vágótok tompább orrát örökölték a lapátorrú tok hosszúkásabb orrával szemben.

A Live Science megjegyzi, hogy a legtöbb hibrid, mint például a ló és szamár keresztezéséből születő öszvér vagy az oroszlán és tigris keveréke általában nem tudnak tovább szaporodni, és valószínűleg ugyanez igaz a sturddlefishre is. Mozsár és kollégái sem tervezik, hogy a halat tovább szaporítanák, ugyanis ha elterjedne, könnyen kiszoríthatná a természetes élőhelyéről a vágótokot, ezzel tovább rontva a faj túlélési esélyeit.

(Fotó: Tóth Flórián, Genes)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
A Jorunna Parva valójában egy tengeri csiga fajta, melynek kémiai vegyületeket detektáló antennái nyuszifülekre hasonlítanak. Az apró, két centiméteres élőlények étrendjüknek köszönhetően rendkívül mérgezőek és mindössze néhány hónapig élnek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.