Magyar kutatók teljesen véletlenül létrehoztak egy olyan hibrid halat, ami soha nem létezett

2020 / 07 / 22 / Bobák Áron
Magyar kutatók teljesen véletlenül létrehoztak egy olyan hibrid halat, ami soha nem létezett
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetének eredményeiről a The New York Times és a Live Science is beszámolt.

Mozsár Attila, az intézet főmunkatársa a The New York Timesnak elmondta, hogy egyáltalán nem állt szándékukban hibrid halat létrehozni, az eredmény pedig őket is meglepte. A kutatóknak a vágótokot (angol nevén sturgeont) sikerült keresztezniük a lapátorrú tokkal (angolul paddlefish), így hozva létre a különleges hibridet, amelyet a halak angol neveinek keresztezésével sturddlefishnek neveztek el. A váratlan eredményről először májusban számoltak be a Genes című tudományos folyóiratban, amelyből kiderült, hogy a hibridből összesen mintegy száz létezik, és a kutatóknak nem is áll szándékukban többet létrehozni.

A vágótok, azaz az Acipenser gueldenstaedtii egy súlyosan veszélyeztetett halfaj, amely ideális körülmények között akár két méternél is hosszabbra nő, és a világ kaviártermelésének a jelentős részéért felel. Az elsősorban Oroszországban előforduló halfajnak nagyjából 184 millió éve volt közös rokona az USA-ban őshonos lapátorrú tokkal (Polyodon spathula), ám a kutatók azt feltételezték, hogy a két hal már nem képes közös utódot létrehozni.

A magyar kutatók a kísérlet során eredetileg a vágótokot akarták szaporítani a szűznemzés egyik formájával, a ginogenezissel. A ginogenezis során a sperma csak az embrió fejlődését indítja meg, azonban az ivarsejtek nem egyesülnek, így az utód csak az anyai tulajdonságokat örökli. A kutatók a megtermékenyítéshez a lapátorrú tok hímivarsejtjeit használták, ám nagy meglepetésükre kiderült, hogy az képes egyesülni a vágótok petesejtével. A létrejött utódok közül néhány 50-50 százalékban örökölte a két halfaj tulajdonságait, míg más utódok sokkal inkább hasonlítanak a vágótokra, mint a lapátorrú tokra. Ami az összes utódban közös, hogy a vágótokhoz hasonlóan húsevők és szintén a vágótok tompább orrát örökölték a lapátorrú tok hosszúkásabb orrával szemben.

A Live Science megjegyzi, hogy a legtöbb hibrid, mint például a ló és szamár keresztezéséből születő öszvér vagy az oroszlán és tigris keveréke általában nem tudnak tovább szaporodni, és valószínűleg ugyanez igaz a sturddlefishre is. Mozsár és kollégái sem tervezik, hogy a halat tovább szaporítanák, ugyanis ha elterjedne, könnyen kiszoríthatná a természetes élőhelyéről a vágótokot, ezzel tovább rontva a faj túlélési esélyeit.

(Fotó: Tóth Flórián, Genes)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Meglelték a Csendes-óceán kísértethajóját, amely a világháború mindkét oldalán harcolt
Meglelték a Csendes-óceán kísértethajóját, amely a világháború mindkét oldalán harcolt
A USS Stewart az egyetlen hadihajó, amely a második világháborúban amerikai és japán oldalon is harcolt, most megtalálták a különleges “kísértethajó” roncsát.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.