Már 2040-re elkészülhet az első kereskedelmi fúziós erőmű, amely tiszta energiát szolgáltat

2022 / 10 / 07 / Felkai Ádám
Már 2040-re elkészülhet az első kereskedelmi fúziós erőmű, amely tiszta energiát szolgáltat
Az Egyesült Királyság már 2040-re beüzemelné a világ első nukleáris fúziós erőművét, aminek már a helyét is kijelölték.

Az Egyesült Királyság nagyon komolyan gondolja, hogy 2040-re már fúziós úton fog energiát szolgáltatni a közműhálózatba. A magfúzió, mint a neve is mutatja, épp az ellentéte annak a módnak, amelyen a jelenlegi nukleáris reaktorok alapulnak – tehát a maghasadásnak. A nukleáris fúzió az a mód, ahogy például a mi Napunk is működik. A Napban óriási hőfok és nyomás alatt hidrogén atomok egyesülnek hélium atomokká, miközben nagy adag hő és radioaktív anyag távozik belőlük. Ám a jelentős különbség a jelenlegi, maghasadáson alapuló atomerőművekhez képest éppen az, hogy ez a radioaktív anyag sokkal gyorsabban lebomlik olyan szintre, ahol már kimutatni sem lehet. Elvileg tehát jóval tisztábban lehet energiát termelni ezen a módon, nem véletlen gondolják sokan úgy, hogy ez lesz az energia jövője. Más kérdés, hogy akadnak nehézségek, ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy hamarosan elfogyhat az az anyag, ami ehhez a fúzióhoz szükséges (és amiből viszont bőséggel akad a Holdon) – erről a lentebbi cikkünkben írtunk.

Kína valami olyat talált a Holdon, ami elháríthatja a legnagyobb akadályt a szinte végtelen energia útjából Nagyon is elképzelhető, hogy a hélium-3 lesz a jövő legfontosabb nyersanyaga, amely a fúziós reaktorokat hajtja – Kína most a Holdról visszahozta ezt a ritka anyagot is. Új versenyfutás kezdődik?

Na de térjünk vissza Britanniába! Az Egyesült Királyság oroszlánhoz méltó vállalása, hogy már 2040-ben beindít egy ilyen reaktort, amely szemben a legtöbb hasonló tervezett vagy már működő erőművel nem egy kísérleti állomás lesz, hanem ténylegesen, hasznosítható energiát szolgáltat közműhálózatra – számol be róla az Interesting Engineering.

Az erőműnek már a helyét is kijelölték – a STEP (Spherical Tokamak for Energy Production) West Burtonben (Nottinghamshire) fog felépülni méghozzá stílszerűen egy már bezárt szénerőmű helyén. A kormány több mint 220 millió fontot szán az említett programra. Ha megvalósul, akkor az Egyesült Királyság lenne az első ország, amely ilyen erőművel rendelkezne – ami passzolna is a nemzethez, amely az ötvenes években az első kereskedelmi nukleáris erőművet építette. Mint Jacob Rees Mogg, brit kereskedelmi miniszter fogalmazott:

„Ez lesz az első ilyen erőmű, és 2040-re készen fog állni, és képes lesz hálózati energiát termelni. Ezzel pedig bizonyítani fogja a világnak is a fúziós technológia kereskedelmi megvalósíthatóságát is.”

A becslések szerint a teljes projekt befejezésekor a büdzsé valahol 10 milliárd font körül fog megállni, és ennél várhatóan inkább magasabb lesz az összeg, semmint alacsonyabb. A kormány szerint viszont a program már csak azért is megéri, mert több csúcstechnológiájú céget is bevonz majd, és több ezer magasan képzett munkahelyet teremt az építkezés és a működtetés során. A tendert várhatóan decemberben írják ki magára az építkezésre, de az Atkins vállalat már részt vesz a projektben mérnöki partnerként az állam mellett.

Többek szerint azonban az erőműhöz vezető út nem lesz könnyű menet. Az International Energy Foundation egyenesen arra figyelmeztet, hogy a kereskedelmi reaktor fejlesztése költséges és kihívásokkal teli folyamat. A kontextus kedvéért térjünk át kicsit az ITER-re, erre a híres projektre, amely Dél-Franciaországban épül 35 ország (közte hazánk) bevonásával – az ITER (ami többek szerint a legnagyobb nemzetközi tudományos projekt a Nemzetközi Űrállomás után) azonban nem kereskedelmi reaktor, hanem egy kísérlet, amely azt teszteli, hogy egyáltalán elérhető-e, hogy egy fúziós reaktor több energiát termeljen, mint amennyit a beindítása és az üzemeltetése felemészt. És ezt a kísérleti reaktort 2050-ben tervezték beindítani, de ez a dátum nagy valószínűséggel csúszni fog, nem mellesleg a projekt már most túllépte a tervezett költségvetést is. A kutatók szerint a csúszás oka lényegében az, hogy maga a technológia még gyerekcipőben jár.

A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/Skitterphoto


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.