Azt korábbi tanulmányok alapján már eddig is tudtuk, hogy a légszennyezés növeli az esélyt a mentális betegségek kialakulására, ahogy a különböző neurodegeneratív betegségek megjelenését is. Egy új tanulmány azonban azt bizonyítja, hogy már a kisebb mennyiségű, hígított dízel kipufogógáznak való kitettség is negatívan hatott a kulcsfontosságú agyi hálózat „funkcionális összeköttetésére” a szűrt levegőhöz képest – írja a Live Science.

Nagyon titokzatosan hangzik talán ez a „funkcionális összeköttetés”, ám ez valójában csak annak a mértékét jelenti, hogy a különböző agyi régiók milyen jól kommunikálnak egymással. A mostani tanulmány a kognitív hatásokat egyébként nem vizsgálta, de ezen hálózat megfelelő működése a belső gondolkodáshoz és az introspekcióhoz kapcsolódik, zavarai pedig különféle mentális egészségügyi, kognitív és figyelemzavarokhoz vezethetnek.

A kutatók 25 felnőtt agyi tevékenységéről készítettek pillanatfelvételeket funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével; Az fMRI úgy működik, hogy észleli az aktív idegsejtek fokozott véráramlását, így közvetetten jelzi az agyi aktivitást. Ezután a résztvevőket szűrt levegőnek vagy dízel kipufogógázzal kevert levegőnek tették ki két órán keresztül, miközben laza tempóban szobabicikliztek. Közvetlenül az expozíció után a kutatók újabb fMRI-t készítettek (azt sem a résztvevők, sem az adatgyűjtők soha nem tudták, melyik csoportba tartozik valaki).

A vizsgálat végső célja tehát az volt, hogy kiderítsék, a dízelnek való kitettség hogyan hat tehát erre a kiemelten fontos agyi hálózatra (default mode network/DMN), amely az önreflexióval és a személy belső gondolataival kapcsolatos, nem pedig a külső ingerekkel. Ez a hálózat pedig azért fontos, mert korábbi kutatások alapján több pszichiátriai rendellenesség esetén (szorongás, depresszió) is határozott változásokat lehet a DMN-ben észlelni.

Azt a korábbi vizsgálatok általi észrevételt a mostani is megerősítette, hogy a testedzés rövid időre növelte a DMN-kapcsolatot – viszont ez a hatás csak a szűrt levegőn jelentkezett, a dízelszennyezett levegőnek kitett csoportban ez a kedvező változás nem jelent meg. A szerzők szerint egyébként ez a tanulmány az első, amely az agy légszennyezésre adott válaszát vizsgálja ilyen ellenőrzött feltételek mellett.

Természetesen a tanulmánynak akadnak korlátai: egyrészt kevés résztvevővel folyt, másrészt az emberek a valóságban jóval magasabb koncentrációjú légszennyezésnek vannak kitéve. A vizsgálat pedig csak az összefüggést állapította meg a DMN működése és a légszennyezettség között, azt már nem, hogy utóbbi miként befolyásolja az előbbit. A Live Science-nek válaszolt a kutatás vezető szerzője, és az elmondása alapján az közismert, hogy a légszennyezés szisztémás (egész szervezetre kiterjedő) gyulladást okoz, ami hatással lehet az agyra, így a DMN hálózat működésére is – mindez azonban bevallottan csak spekuláció. Viszont a kutató szerint ez a vizsgálat egy fontos első lépés abba az irányba, hogy elkezdjük megérteni, miként károsítja a légszennyezés az agyunkat.

(Kép: Pixabay/jwvein)