Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kutatói már sok száz mutációját azonosították annak a koronavírusnak, amely a jelenlegi világjárványt okozza – írja a BBC. A mutáns kórokozók puszta léte nem meglepő, hiszen a vírusok gyorsan mutálódnak, sőt már eleve egy ilyen mutáció tehette lehetővé, hogy a SARS-CoV-2 állatról emberre is átterjedhessen.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mutációk növelhetik-e a vírus fertőzőképességét, súlyosbíthatják-e a betegség lefolyását, illetve hogy mennyire nehezíthetik meg a vakcina kifejlesztését. A spanyolnáthát okozó vírus gyors terjedése és az általa okozott betegség súlyos volta például a kórokozó többszöri mutációinak az eredménye.

Magyarán az a jelenleg legfontosabb kérdés, hogy bármely mutáció halálosabbá és/vagy fertőzőbbé teheti-e a koronavírust.

Egy elbírálási fázisban leledző amerikai tanulmány szerint a válasz a fenti kérdésre: igen, sajnos akad ilyen mutáció. A publikáció szerint a D614G-mutáció, úgy tűnik, kezd dominánssá válni, és ez fertőzőbbé teheti a vírust, és súlyosbíthatja az általa okozott tüneteket is.

A fenti tanulmányban a kutatók a vírus jellegzetes alakját adó „tüskéit”, pontosabban ezen tüskék változását vizsgálták a Global Initiative on Sharing All Influenza Data (GISAID) adatbázisa segítségével. Ez alapján jutottak arra, hogy amely vírusban jelen van a D614G-jelű mutáció, az gyorsabban fejlődik. Mindennek a következményei azonban egyelőre nem teljesen egyértelműek.

Az viszont bizakodásra adhat okot, hogy a tudósok megtalálták az ezt a mutációt hordozó vírust az angliai Sheffiled városában ápolt betegek mintáiban, és bár ezekben a mintákban a koronavírus a szokásosnál valóban nagyobb számban volt jelen, azonban maguk a fertőzöttek nem voltak betegebbek a többi koronavírussal kezelt páciensnél, és nem is kellett tovább kórházban mardniuk náluk.

Az University College London (UCL) kutatói 198 mutációt azonosítottak be, de a kutatásvezető szerint ez önmagában még nem feltétlenül baj, és semmi sem utal arra, hogy a SARS-CoV-2 a szokottnál gyorsabban vagy lassabban mutálódna. Szerintük jelenleg azt sem lehet megmondani, hogy a vírus fertőzőbbé vagy halálosabbá fog-e fejlődni.

A Glasgow-i Egyetem tudósai szerint viszont ezek a mutációk nem kulminálódnak új vírustörzsekké, vagyis a SARS-CoV-2-nek továbbra is csak egy típusa terjed a populációban.

Mindez azonban kihatással lehet a vakcinák fejlesztésére is. Az influenzavírus esetén például minden évben újat kell fejleszteni, mert az a kórokozó olyan gyorsan mutálódik.

A jelenleg fejlesztés alatt álló oltások ráadásul pont a vírus említett tüskéit veszik célba. Az elképzelés lényege az, hogy ha a szervezet felismeri a tüskék bizonyos, jellegzetes elemeit, akkor védetté válik a kórokozóra. Épp ezért az említett tüske változása kihathat az ezzel a módszerrel fejlesztett vakcina hatékonyságára is.

(Kép: Flickr/Daniel Foster/Satomi Ito)