A PopSci-ként emlegetett folyóirat először havilapként jelent meg, 1872 májusában, hogy a művelt közönséggel osszon meg tudományos felfedezéseket. Charles Darwinról még életében írtak a lapban, ahogyan Louis Pasteurről vagy Thomas Edisonról is - és már hatvan éve szerepeltek a PopSci címlapján az Elon Musk által most újra felemlegetett, lebegő autók. Később harminc nyelven, negyvenöt országban terjesztették a magazint, ám a nyomtatott kiadványok javának a sorsát így sem tudta elkerülni: 2016-tól már csak kéthavonta, majd nem sokkal utána negyedévente jelent meg, pár évvel később pedig kizárólag digitálisan volt már csak elérhető. Most a lap tulajdonosa azt mondja, hogy "a tartalomstratégiának túl kell lépnie a digitális magazinon", helyette a hírek mellett kereskedelembe, videóba és "egyebekbe" fektetnek, a PopSci küldetése mentén.

Ahogyan a The Verge-ön olvashatjuk, a tudományos kiadványoknál dolgozókra rossz idők járnak mostanában, az amerikai National Geographic júniusban küldte el a magazin szerkesztőségének megmaradt tagjait, miközben a Gizmodo és a CNBC megszüntette a klímaváltozásról író munkatársak pozícióit. A PopSci kiadójánál is voltak elbocsátások a hónap elején, feltehetőleg a formátumváltással összefüggésben. Mindez különösen annak tükrében aggasztó, hogy egyre kevesebben hisznek a tudósoknak, az amerikaiak harmada szerint pedig legalább annyira rossz, mint jó a tudomány hatása a társadalomra.

Magyarországon az NMHH két évvel ezelőtti adatai alapján a gyakorlatilag egyetlen tudományos ismeretterjesztő magazinból, a National Geographic-ból havi huszonkétezer példány fogy, amivel a havi és ritkábban megjelenő lapok élbolyában helyezkedik el. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy bizonyos kiadványok akár harminc-negyvenszer annyi olvasót érnek el az interneten, mint ahány lapot eladnak.

(Borítókép: Windell Oskay/Flickr/CC BY 2.0)