A Plútó sokat szenvedett az elmúlt időszakban, hiszen elveszítette bolygó státuszát, de úgy tűnik, most legalább nyert egy testvért. A Plútó és a Neptunusz legnagyobb holdja, a Triton a ugyanis a kémiai összetételük elemzése alapján a korai Naprendszer azonos régiójából származhatnak – számol be róla a New Scientist. Mindkét jeges égitestet egyébként látogatta már meg NASA űrszonda: a Tritont 1989-ben a Voyager 2, míg Plútót a közelmúltban, 2015-ben a New Horizons. Az elemzések alapján pedig a jégen kívül egyéb hasonlóságok is akadnak a két objektum között: például hasonló a sűrűségük, és mindkettő esetében feltételezhető a felszín alatti óceánok jelenléte.

Ezekhez társul egy másik megfigyelés is: A Triton retrográd pályája, ami eltér minden más nagy holdtól, ugyanis arra utal, hogy ez az égitest nem a Neptunusz mellett alakult ki, hanem a Kuiper-övben, a távoli jeges objektumok azon régiójában, ahol a Plútó is található.

A NASA Goddard Űrrepülési Központjában a Kathleen Mandt által vezetett kutatás szerint a Triton és a Plútó szorosan egymás mellett formálódhatott, mielőtt a Naprendszer stabilizálódott. Mindkét égitest magas nitrogénszintet, valamint nyomokban jelenlevő metánt és szén-monoxidot tartalmaz, ami arra utal tehát, hogy a fiatal naprendszer nitrogénben gazdag, hideg külső részein keletkeztek. Ezek a területek valószínűleg a víz-jég vonalon túl, körülbelül 30 csillagászati egységnyire (rövidítve CsE, ami megegyezik nagyjából a Nap és a Föld közötti átlagos távolsággal) lehettek a Naptól, ahol a víz fagyott marad.

A tanulmány szerint a két égitest egymáshoz képest relatíve közel, körülbelül 1-5 CsE távolságon belül alakulhatott ki. A Tritont később a Neptunusz gravitációs ereje kiszorította és befogta, valószínűleg az óriásbolygók korai mozgásai miatt, amelyek megzavarták a fiatal Naprendszer objektumainak a pályáját. Mindez pedig tehát megmagyarázza a Triton jelenlegi szokatlan pályáját a Neptunusz körül.

Paul Schenk, a Lunar and Planetary Institute munkatársa szerint a Triton és a Plútó eredetének megértése fontos információkat nyújthat a Naprendszer kialakulásáról. Mint elmondta:

“Mindez arra utalhat, hogy egynél több Plútó volt. Valószínűleg más, hasonló méretű és összetételű testek is elvesztek.”

Persze mindezt meg lehetne erősíteni azzal, ha ismét felkeresnénk ezt a két égitestet, csak ez sajnos nem túl valószínű legalábbis a közeljövőt tekintve. A NASA tervezett Triton-misszióját, a Tridentet, 2021-ben nem választották ki továbbfejlesztésre, annak ellenére sem, hogy ez pedig lehetőséget nyújtott volna a további kutakodásra épp ebben a kérdésben. Carly Howett, az Oxfordi Egyetem munkatársa a NASA dötésével ellentétben úgy véli, hogy ilyen misszióra szükség lenne, mint elmondta:

“A Triton rendelkezik a legnagyobb szilárd test területtel a Naprendszerben, amelyet még soha nem derítettünk fel. Ha pedig nem ugyanabban a régióban alakultak ki (a Plutóval – a szerk.), akkor miért annyira hasonlóak?”

(Kép: Triton (balra) és a Plútó nem méretarányosan ábrázolva, forrás: JPL/NASA//Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Southwest Research Institute)